Súlyos diplomáciai válság alakult ki Franciaország és egykori gyarmata, Algéria között, látszólag egy párizsi incidens miatt, amely egy népszerű influenszer hétvégi elrablásával és támadóinak, köztük egy algériai diplomata letartóztatásával kezdődött. Azóta már több diplomatát kölcsönösen kiutasítottak, sőt a francia államfő a nagykövetét is hazahívta. Nemrég még algériai hivatali partnerével tárgyalt az utóbbi években keletkezett államközi feszültségek megszüntetéséről.
Komoly vitába keveredett tavaly Algéria és egykori gyarmatosítója, Franciaország. Az idén megpróbálták elsimítani a nézeteltéréseket; márciusban a két ország elnöke, Abdel-Madzsid Tebbun és Emmanuel Macron is beszélt egymással (telefonon). Április elején a francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot pedig a kapcsolatok normalizálása végett utazott az afrikai országba. Fogadta az államfő és algériai hivatali partnere, Ahmed Attaf is. A tárgyalások után (április 6-án) derűlátóan azt nyilatkozta, hogy „új szakasz kezdődik” Párizs és Algír kapcsolatában, újraindítják „az együttműködési mechanizmusokat minden ágazatban”, s visszatérnek a rendes kerékvágásba.
A napokban azonban ismét elmérgesedett az államközi viszony. Látszólag egy népszerű tiktokos influenszer (a 41 éves Amir Boukhors alias Amir DZ) miatt, aki évek óta politikai menekültként él Párizsban, mert hazájában bíróság elé akarják állítani. Már kilenc nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene; csalással és terrorcselekményekkel vádolják. A francia igazságszolgáltatás 2022-ben elutasította a kiadatását.
A hétvégén azonban elrabolták. Három külföldi támadójának egyike az algériai konzulátus alkalmazottja volt. A terrorelhárítók kiszabadították, de nem adták át Algériának. Elrablói ellen (pénteken Párizsban) eljárást indított az ügyészség: emberrablás, önkényes fogva tartás és terrorcselekménnyel kapcsolatos feltartóztatás miatt.
Algéria elfogadhatatlannak tartja, hogy a diplomáciai mentességet élvező konzulátusi alkalmazottját előzetes letartóztatásba helyezték, s erre kemény választ adott. Vasárnap felszólított 12 francia diplomatát, hogy 48 órán belül hagyják el algériai állomáshelyüket.
Párizs indokolatlannak és érthetetlennek nevezte a döntést, majd válaszként (kedden) kiutasított 12 személyt a Franciaországban működő algériai diplomáciai képviseletekről.
A francia elnök Algériára hárította a felelősséget a kétoldalú kapcsolatok újabb megromlásáért, és konzultációra hívta vissza a nagykövetet az afrikai országból. Macron hivatala az incidens ellenére leszögezte: közös érdek a párbeszéd újraindítása.
A viszony 2024 júliusa után mérgesedett el. A haragot az váltotta ki, hogy Franciaország megváltoztatta álláspontját Nyugat-Szaharáról, az egykori spanyol gyarmatról, amelynek nagy részét Marokkó uralja. Még 1975-ben annektálta, majd utána 1991-ig harcolt a Polisario Front ellen, amely függetlenséget követelt az ásványkincsekben gazdag területnek.
Macron tavaly nyáron úgy fogalmazott, hogy Nyugat-Szahara jövője „a marokkói szuverenitás keretében” van. Ezzel feldühítette Algériát, amely szinte azonnal hazahívta nagykövetét Franciaországból.
Nyugat-Szaharára igényt tart az Algéria által támogatott Polisario is. A mozgalom azt követeli, hogy tartsanak népszavazást a 266 ezer négyzetkilométernyi sivatagos terület hovatartozásáról. Marokkó erre nem hajlandó; jó esetben is csak autonómiába egyezne bele.
Ominózus állásfoglalásával Macron ugyan Marokkó vezetésének bizalmába férkőzött, ám kihívta maga ellen a gyarmati időszak (és a XX. századi függetlenségi háború borzalmai) miatt rendkívül érzékeny Algéria haragját, amit – a minapi diplomáciai incidens tanúsága szerint – csak látszólag sikerült lecsillapítani.
Területi kérdés miatt került bajba Boualem Sansal 80 éves francia–algériai író is. Tavaly ősszel ugyanis azt nyilatkozta a Frontières francia magazinnak, hogy Algéria olyan területeket örökölt meg, amelyek korábban, a francia gyarmaturalom idején Marokkóhoz tartoztak. Az algériai hatóságok emiatt novemberben letartóztatták és – Párizs tiltakozása ellenére – márciusban a bíróság öt évre és pénzbüntetésre ítélte.
Nyitókép: A nyolc hónapos feszültség rendezésére a francia és algériai küldöttség április 6-án ült asztalhoz, de a biztató nyilatkozatok dacára a napokban újra elmérgesedett az államközi viszony
