A képviselők a héten döntenek arról a lakáshitelprogramról, amelyet az államvezetés „az ifjak legfontosabb problémájának megoldásaként” harangozott be decemberben. A hangzatos és vonzó hitelfeltételek okát és célját azonban sokan megkérdőjelezték azóta. A legtöbben a program meghirdetésének időzítése miatt kételkednek abban, hogy valóban a fiatalok megsegítése lenne a célja. A szakértők pedig a feltételek fenntarthatósága mellett megkérdőjelezik azt is, hogy az államnak van-e valódi fedezete a program hosszútávú érvényesítésére.
Ahogyan az a hazai politikai színtéren már megszokottá vált, az újdonságot Aleksandar Vučić államfő jelentette be december elején. Első nyilatkozataiban arról beszélt, hogy a Szerb Nemzeti Bank kedvező lakáshitellel támogatná a fiatalokat, hogy könnyebben vásárolják meg az első ingatlanjukat: a hangsúly már ekkor az alacsony törlesztőrészleteken és a minimálisra csökkentett önrészen volt. Utóbbira vonatkozóan maga az államelnök is különböző számokkal rukkolt elő a karácsonyi és újévi ünnepek ideje alatt: míg egy napon 2500 eurót említett egy lakás önerőjeként, másnap már 1000 euróra csökkentette, majd végül 750 euróra egy 75 négyzetméteres lakás esetében. Végül Siniša Mali pénzügyminiszter kijelentette, hogy a bankokkal való egyeztetések alapján az önerő mértéke egy százalék lesz, a „kamatlábakat pedig az állami garanciának köszönhetően 3,5 százalékosra sikerült csökkenteni”.
Így kikristályosodott, hogy az új program keretében az állam legfeljebb 100 ezer euró értékig támogatja a 20 és 35 év közötti szerbiai polgárok első lakásának vásárlását, legkevesebb egyszázalékos önrésszel. A meghatározott feltételek szerint a törlesztési időszak legfeljebb 40 év lehet, azzal, hogy az utolsó törlesztőrészletet legfeljebb 70 éves korban ki kell fizetni. Az államfő példaként említette, hogy egy 75 ezer eurós ingatlan esetében az önrész csupán 750 euró lesz, és 40 éves futamidő esetén az első évben a hitel törlesztőrészlete 93 euró lesz, míg a második évtől a hatodik évig 175 eurót kell fizetni, mivel az állam 124 eurót átvállal. A hatodik évtől a hitel lejártáig pedig 350 eurós törlesztőrészlettel számolhatnak az ifjak – részletezte a visszafizetési feltételeket az államfő. Kiemelte: az idő előtti törlesztés díjmentes lesz. A javaslat január második felében kerül a parlament elé, várhatóan februárban elkészül a törvény, márciustól pedig már el is startolhat a program – erősítette meg a pénzügyminiszter is az államfő bejelentéseit. Nemrégiben pedig még azt is nyilvánosságra hozták, hogy akár a munkanélküliek is igényelhetik a hitelt, amennyiben egy hitelképes családtag kezességet vállal.
A „minden idők legjobb feltételeivel” meghirdetett támogatási program céljait azonban sokan kétségbe vonták. A programot támogató Szerb Nemzeti Bank ugyanis többször is egyeztetett a pénzintézetek képviselőivel: a Nova Ekonomija nem hivatalos értesülései szerint a bankárok a tárgyalások folyamán többször is megkérdőjelezték az egyszázalékos önerőt. „A 20 százalékos önerő világszerte megszokott gyakorlat, így nálunk is. A kamattámogatásban megegyeztünk, azt az állam fogja fedezni, de az önerő mértékéről még nem sikerült dűlőre jutni” – mondta a szakportálnak az egyeztetések folyamán egy tapasztalt belgrádi bankár, aki kérdésként felvetette azt is, honnan lesz pénz az állam által bevállalt garanciákra. A 2025-ös költségvetési tervben, illetve annak elfogadott módosításaiban ugyanis nincs mozgástér az ilyen jellegű kiadásokra – erősítették meg a bankár kétségeit a Nova Ekonomija portál szakértői. Az elemzők kiemelik, hogy már más projektek és ágazatok költségvetéséből is vontak el pénzt azért, hogy fedezzék a 2027-es EXPO megszervezéséhez szükséges beruházásokat. Ugyanakkor az állam nehezen vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni sem a magasabb béreket követelő pedagógusok, sem pedig az állami szubvenciók növeléséért harcoló mezőgazdászok követeléseit. Kérdés tehát, hogy a hatóságok mennyire lesznek hatékonyak a bankszektornak szánt kifizetések esetében – fogalmazták meg kételyeiket a szakemberek.
A legnagyobb kétséget azonban az ébresztette fel az emberekben, hogy az államfő azt követően hirdette meg a lehetőséget, hogy az egyetemisták által kezdeményezett és éltetett tömeges tiltakozások már meghatározták a mindennapokat országunkban. A program céljaira vonatkozó kérdéseket illetően Vučić hangsúlyozta: az állami lakástámogatási programot nem azért hirdették meg, hogy csillapítsák az egyetemista-tüntetéseket. „Nem azért csinálom, mert tűzoltásra van szükség, és nem is félek semmitől: ez az én ötletem, azt akarom, hogy úgy emlékezzenek rám, mint ennek az elindítójára” – mondta Vučić. A pénzügyminiszter szerint pedig „a program célja, hogy megpróbáljuk megoldani a fiatalok valószínűleg legfontosabb problémáját”. Ugyanakkor „ez a program elősegíti az építőipar fejlődését, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy lássák, mennyire erős az állam, és mennyire törődik velük” – nyilatkozta többször is Mali.
Az egyetemeket és egyes középiskolákat blokád alatt tartó diákok azonban elhatárolódtak a lehetőségtől. A fiatalok többször is kijelentették, hogy a kedvezményes lakáshitelek ötletét sértésként, megvesztegetési kísérletként és a tiltakozások elcsendesítésére tett próbálkozásként értékelik. Érthetetlen ugyanis számukra, hogy a hatalom képviselői egyrészt sértegetik, lekezelik a diákokat, sőt, verőembereket küldenek rájuk, másrészt olcsó lakáshiteleket kínálnak nekik – hangsúlyozták a közösségi oldalakat ellepő bejegyzéseikben, amelyekben „politikai szemfényvesztésként” említik a programot. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi–Matematikai Karának a hallgatói meg is fogalmazták kérdéseiket a fiatalokat célzó lakásvásárlási lehetőséggel kapcsolatban.
A fiatal értelmiség elsősorban arra kíváncsi, hogy az államfő, akinek nincs erre felhatalmazása, miért tesz új hitelajánlatokat a fiataloknak: ez valódi törődés vagy politikai manőver? Ugyanakkor elismerik, hogy álomszerűnek tűnik a 93 eurós kezdő törlesztőrészlet.
Figyelmeztetnek azonban arra, hogy már a második évtől 175 euróra ugrik a havi terhelés, majd a harmadik, leghosszabb szakaszban, az EURIBOR változása miatt a törlesztőrészletek elérhetik a 420 eurót, vagy még magasabbak is lehetnek. Számításaik szerint, ha az EURIBOR a következő 40 évben meg is maradna a tavalyi szinten, a fiatalok akkor is 182 ezer eurót fizetnének vissza a felvett 75 ezer euró fejében. „Ez vajon segítség a fiataloknak, vagy adósságba hajszoló pénzügyi csapda?” – vetik fel a kérdést az egyetemisták. Többek között megkérdőjelezik azt is, hogyan gondolt az államvezetés munkanélkülieket hitelezni: jövedelem nélkül hogyan tudják majd teljesíteni a vállalt kötelezettségeiket, azaz hogyan fizetik a törlesztőrészleteket? Kérdéseik kiterjednek arra is, hogyan dönti el az állam, hogy ki kerül rá arra az 5500-as listára, akiknek az államvezetés esetlegesen támogatást biztosít a költségvetésből. Ugyanakkor megkérdőjelezik a program folyamatosságát, valamint kifejezik kétségeiket a programban részt vevő bankokkal kapcsolatosan is.
Az ifjak szerint a lehetőség kihasználásával a fiatalok „az irreális kamatok foglyaivá válhatnak”, a programot pedig „a támogatás illúziójaként” jellemzik. A közleményükben hangsúlyozzák: „a becsületet nem lehet megvenni, és a fiatalok akkor sem fognak elállni a követeléseiktől, ha ingyen kapnak lakást”.
Nyitókép: Pixabay
