A szerbiai polgárok 60 százaléka még egyetlen elektronikus szolgáltatást sem használt annak ellenére sem, hogy évek óta folyik a digitalizáció országunkban – derült ki a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) felméréséből. Az elmúlt években ugyanis számos e- előtagú szolgáltatással igyekeztek területeinken megkönnyíteni az adminisztratív eljárások lebonyolítását: első lépésben bevezették az eGrađanin státuszt, amely lehetővé tette az eUprava portál által biztosított szolgáltatások használatát. Ettől kezdve sorban állás nélkül is igényelni lehetett az anyakönyvi kivonat és az állampolgársági bizonylat kiadását, de kisvártatva az okmányok igényléséhez kapcsolódó bejelentkezéseket is megkönnyítették. Majd fokozatosan újítottak az oktatás terén az elektronikus napló bevezetésével, az óvodai beiratkozást is egyszerűsítette az eVrtić lehetőség, de olyan szolgáltatások is elérhetővé váltak, mint az e-student. Ma már az egészségügyi okmányok is igényelhetőek online, és számos üzleti és gazdasági jellegű lehetőség mellett az adóhivatal szolgáltatásai is jelen vannak az eUprava portálon. Emellett az önkormányzatok is igyekeztek lépést tartani a fejlődéssel, és az általuk koordinált eljárások esetében is ki lehet használni az online szolgáltatások előnyeit. Az utóbbi időben pedig egyre több közvállalat is arra törekszik, hogy a sorban állás helyett az elektronikus lehetőségek felé terelje a felhasználóit.
Legutóbb épp a Villanygazdaság jelentette be, hogy megszünteti a tolóablakos szolgáltatását, hisz a fogyasztók az „Uvid u račun” platformon részletesen informálódhatnak a havi fogyasztásaikról és a számláikat is letölthetik. A városi közlekedési vállalatok is felszerelték a kártyaolvasókat a járműveikben, de újabban a vonatjegyeket is sok településen az állomásokra kihelyezett gépeken lehet kiváltani. Az automaták és az online lehetőségek használatára leginkább kedvezményekkel ösztönzik a polgárokat. Az újvidéki Városi Közlekedési Közvállalat (GSP) például azzal hirdette meg a leolvasók és kártyák bevezetését, hogy a használatukkal a korábban érvényes jegyárakat érvényesítik, míg a sofőrnél vásárolt jegyekre alkalmazták a beharangozott drágítást. Aki pedig mostanában siet a vonatra, és nem érkezik az állomáson levő automatán jegyet venni, az a kalauznál ezt 500 dinárral drágábban teheti meg. A kedvezmények mértéke igencsak különböző: a villanygazdaság például csak a 30 dináros illetéktől szabadította fel a fogyasztókat, amennyiben az online térből töltik le a számláikat és ilyen módon törlesztik a kötelezettségeiket. Az azonnali átutalásra pedig már régóta lehetőséget biztosítanak a bankok, amelyek az utóbbi időben egyre több korszerű pénzautomatát helyeznek ki: ezek már a készpénzfelvétel mellett a befizetéseket és a devizakezelést is lehetővé teszik. A pénzintézetek fokozatosan csökkentik a tolóablakaik ügyfélszolgálatainak idejét is, ily módon is a gépek felé irányítva az embereket.
A vonatra futó egyetemistáktól, vagy az éppen megüresedett pénzautomata előtt álló tehetetlen polgárok egyedi eseteitől eltekintve tehát sok mindenben megkönnyítik a lakosok mindennapjait a bevezetett elektronikus szolgáltatások. Ezt is bizonyítja a NALED említett felmérése, amely szerint bár sokan még ki sem próbálták országunkban az e-szolgáltatásokat, akik ezt megtették, soha többé nem tértek vissza a tolóablakokhoz. Ezért jók azok a kezdeményezések, amelyek az elektronikus szolgáltatások népszerűsítését célozzák meg: fokozatosan rá kell vezetni az embereket arra, hogy használják ezek előnyeit – mondta a biznis.rs portálnak Marija Suzić, a fejlesztésekkel és innovációkkal foglalkozó intézet illetékes szakembere.
A NALED felmérése arra a kérdésre is kereste a választ, hogy a számtalan előny ellenére az emberek miért nem fordulnak gyorsabban a digitalizáció felé Szerbiában. A kutatásból kiderült, hogy a polgárok egyötödének nincs állandó hozzáférése az internethez, így kénytelenek a hagyományos módon beszerezni a dokumentumaikat, még akkor is, ha ez plusz költségeket jelent számukra. Ugyanakkor nem elhanyagolható a fejlődés gyors üteme sem: míg a fiatalok az internettel a kezükben születnek, addig az idősebbek még abban a korban váltak éretté, amikor a vezetékes telefonbeszélgetés lehetősége is korlátozott volt. Szerbia lakosságának ötödét pedig a nyugdíjasok képezik – mutatott rá az arányokra Marija Suzić. Hozzátette: az idősebbek is nyilván pozitívumként élnék meg, ha nem kellene órákat várakozniuk egy-egy befizetésért vagy dokumentumért. Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról, hogy számukra teljesen idegen az internet és az automaták világa – hívta fel a figyelmet a szakember arra a nemzedékre, amelynek a sorban állás inkább örömet, mint terhet jelent.
A szakember szerint ugyanis az online lehetőségek mellőzésének okát szélesebb körűen kell kutatni. Nem elég a szokások hiányára hivatkozni, hisz a társadalmunk ragaszkodik a hagyományos értékekhez. A bankokban, a hivatalokban és a közvállalatokban sorakozó emberek elsősorban a társadalmi interakciók miatt sétálnak el a tolóablakokig. Ezeken a helyeken csoportosulnak, barátkoznak és még üzletet is kötnek. A találkozás lehetőségéről pedig nehezen mondanak le, és nem is kell lemondaniuk – mutatott rá Marija Suzić. Ugyanakkor kiemelte: az emberekben inkább azt kellene tudatosítani, hogy az e-szolgáltatások használata nem okvetlenül jelenti az értékeik megtagadását. Inkább arra kell törekedni, hogy a digitális írástudást fejlesszük országunkban. Ebben pedig hatalmas szerepet kaphatnak a civil szervezetek, hisz szervezhetnek olyan közösségi tevékenységeket, amelyek által a lakosok megtanulhatják kezelni az e-szolgáltatásokat.
A társadalomkutatók szerint tehát azt kellene elérni, hogy a sorban állás idejét az emberek az érdeklődési körüknek megfelelő csoportokban töltsék el, ahol lehetőségük van többek között arra is, hogy megtanulják használni az eUprava portált, befizetni egy összeget a pénzautomatán, vagy esetleg vonatjegyet venni az önműködő masinán. A találkozókba be kell vonni a fiatalokat is, akik közösségi igényeik révén szintúgy ragaszkodnak a hallgatói ügyfélszolgálat előtti sorakozáshoz, mint a nagyszüleik a tolóablakokhoz. Társadalmunkban tehát nem kiirtani kell az interakció iránti vágyat, hanem továbbfejleszteni a kor követelményeivel – javasolják a szakemberek. Magyarán: akkor tud gyorsabban teret hódítani a digitalizáció országunkban, ha a lakosok azt érzik, hogy az e-szolgáltatások kiegészítik, nem pedig felváltják a kézfogásokat.
Nyitókép: Pixabay
