Továbbra is Szerbiában a legmagasabb az infláció a régióban. Az Eurostat felmérései szerint a 2020 és 2023 között tapasztalt globális áremelkedés Európa legtöbb országában már a múlté. Országunkban azonban még mindig jelentősen növekszenek az árak: az Európai Bizottság statisztikai hivatalának adatai szerint augusztusban országunkban kétszer akkora volt a drágulás, mint a kontinensen. A kimutatás szerint Szerbia ismét az élen jár a régióban: ezúttal az infláció mértékét illetően.
Augusztusban ugyanis Szerbiában 4,4 százalékos volt az infláció. A nyugat-balkáni országok közül az európai átlagot csak Észak-Macedónia lépte túl, ahol 3,1 százalékos drágulást jegyeztek. Az uniós átlaggal egyenlő adatot Albániában mutattak ki az illetékes hivatalok, ahol 2,4 százalékos volt az infláció. Az áremelkedés mértékét illetően az európai átlag alatt helyezkedett el Montenegró (2 százalék), Bosznia-Hercegovina (1,8 százalék) és Koszovó (1,4 százalék) is. Az országos statisztikai hivatalok által leküldött adatok szerint tehát a Szerbiában tapasztalt drágulás mértéke magasan meghaladja a környező országokban kimutatott inflációt.
Ahhoz pedig nem kell hivatalok kimutatásait elemezni, hogy mi, akik itt élünk, tudjuk: az inflációt elsősorban az élelmiszer drágulása okozza országunkban. A tapasztalatainkat megerősítik a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai is, melyek szerint a szeptemberi inflációt (is) elsősorban az élelmiszer drágulása határozta meg. Pedig a szóban forgó hónapban már az állam is érvényesítette az árcsökkentő intézkedését. A Legjobb ár akcióról viszont idén is ugyanazt a kritikát fogalmazták meg a szakemberek, amelyet a tavalyi Jobb ár állami intézkedéssel kapcsolatban hangoztattak: ideiglenes és időszakos árcsökkentéssel nem lehet harcolni az országunkban uralkodó oligopólium ellen.
A közgazdászok ugyanis már régóta figyelmeztetnek arra, hogy Szerbiában viszonylag kis számban vannak jelen a kiskereskedelmi láncok, és ennek következtében a piaci erejük folyamatosan nő. Eljutottunk arra a pontra is, amikor már országszinten 4-5 óriás határozza meg az árakat – mutatott rá Božo Drašković közgazdász. A Korrupcióellenes Ügynökség egykori bizottsági tagja az N1 televíziónak adott nyilatkozatában arra az eljárásra reagált, amelyet az ügyészség indított el a Delhaize Serbia, a Mercator-S, az Univerexport-import és a DIS kereskedelmi láncok ellen a versenyszabályok megsértésének gyanújával. A vizsgálatot a fogyasztóvédelmi bizottság jelentésére alapozta az ügyészség, amely a kereskedelmi minisztérium illetékes felügyelősségétől lekérte azoknak az ellenőrzéseknek az adatait, amelyeket 2016 és 2024 között végeztek el a felügyelők az említett kereskedelmi láncok üzleteiben. A vizsgálat során elsősorban az áruforgalom megvalósításának, illetve a kiskereskedelmi árak meghatározásának módját elemezték. Azt szerették volna kideríteni, hogy az említett négy kereskedő egyeztette-e az árakat: ezzel ugyanis megsértették (volna?) a szabad versenyről szóló törvényt.
A vizsgálat jelentőségét alátámasztja, hogy a Cégnyilvántartási Ügynökség által nyilvántartott pénzügyi jelentések szerint a Delhaize Serbia, a Mercator-S, az Univerexport-import és a DIS kereskedelmi láncok a kiskereskedelem több mint 50 százalékát uralják országunkban – áll a fogyasztóvédelmi bizottság jelentésében. Ugyanitt kiemelik, hogy a vizsgálat során hónapokig követték 35 kiválasztott árucikk árának az alakulását az említett kereskedők üzleteiben. Ennek alapján megállapították, hogy az alapvető élelmiszerek ára szinte azonos volt az érintett üzletláncokban annak ellenére is, hogy különböző feltételekkel szerezték be azokat. Az adatok elemzésével pedig arra is rávilágítottak, hogy 2023 áprilisától 2024 márciusáig a kiskereskedelmekben tapasztalt árnövekedés dupla akkora volt, mint amennyit az infláció okozott volna. Ugyanakkor 2016-tól 2023-ig a szóban forgó üzletláncok jelentős jövedelemre tettek szert és megerősítették a pozíciójukat a piacon – hangsúlyozzák a fogyasztóvédelmi bizottság elemzői.
A közgazdászok szerint azonban a szabad verseny megsértését körülményes bizonyítani. Az árak egyeztetésével pedig kimondottan nehéz terhelni a kereskedelmi láncokat, hisz ehhez nem kell egy asztalhoz ülniük a képviselőiknek – mondta Božo Drašković. A közgazdász rámutatott arra, hogy elegendő, ha „egymást követik”. Egyszerűen megfigyelik a másik üzletlánc árazását, vagy megbízottaktól értesülnek a főbb élelmiszerek áráról. Az árakat ugyanis a nagyobb jövedelem érdekében alakíthatják ily módon a kereskedők: egymás megfigyelésével még nem szegnek törvényt. Az államnak tehát a jelenlegi helyzetben már nem igazán maradt eszköze arra, hogy féken tartsa a „nagyokat” – véli a szakember, aki szerint ezt akkor tehette volna meg, amikor még a termelők diktálták az árakat. Az illetékesek azonban „megengedték”, hogy a nagy üzletláncok befojtsák a kisebbeket. Az egekbe szökő élelmiszerárak okát tehát a nem megfelelő gazdaságpolitikában kell keresni – vonta le a következtetést Božo Drašković.
A közgazdásznak a vizsgálatról sincs biztató véleménye: szerinte konkrét bizonyítékok hiányában egyszerűen ejtik az ügyet, vagy csak hagyják lecsillapodni a kedélyeket. Hasonló a véleménye Zoran Nikolićnak is. A fogyasztók nemzeti egyesülésének képviselőjét már az is meglepte, hogy egyáltalán sor került a vizsgálatra. A szakember szerint az állam árcsökkentő akciói is arra utalnak, hogy „komoly problémák és szabálytalanságok jellemzik a piacot”. Ezt megerősítette a Szerb Nemzeti Bank is augusztusban, amikor nyilvánosságra hozta a kereskedelmi láncok hihetetlenül magas haszonkulcsát – emlékeztetett a szakember, aki szerint a fogyasztóvédelmi bizottság reakciója is megkésett, hisz negyedévenként kellene jelentést adniuk a helyzetről.
A közgazdászok tehát egyetértenek abban, hogy a drágulások magaslatán sincs megfelelő eszköz az állam kezében ahhoz, hogy megszorongassa az árak alakulását irányító kereskedelmi láncokat. Nikolić szerint az egyetlen kiút a lakosok összefogásában van: ha a vásárlók az említett kereskedők helyett hasonló árakkal rendelkező, kisebb üzletláncokba járnak vásárolni, akkor előbb-utóbb rákényszerítik a nagyokat arra, hogy tiszteletben tartsák a szabad verseny elveit és csökkentsék a haszonkulcsaikat. Hosszútávon ugyanis csak az tarthatja fenn a gazdasági egyensúlyt, ha a termelők is érvényesülni tudnak, és a fogyasztók vásárlóereje is megmarad – vélik a szakemberek.
Nyitókép: Pixabay
