A közszolgálati médiumok előfizetési díja nem változik: az erre vonatkozó rendelkezéseket ugyanis változatlanul hagyták a folyamatban levő törvénymódosítási javaslatban – mondta Miloš Garić, a Tájékoztatási és Távközlési Minisztérium államtitkára a médiát érintő törvénymódosítás harmadik közvitáján. A találkozót tegnap tartották meg Újvidéken a Matica srpska dísztermében, ahol az illetékes tárca képviselői és a munkacsoport tagjai mellett megjelentek az újságírók csoportosulásai és az újvidéki egyetemisták képviselői is. A közvitán az államtitkár azoknak a változtatásoknak a jelentőségét emelte ki, amelyek a közszolgálati médiaházak kötelességei és felelősségvállalásai tekintetében fogalmazódtak meg. Szerinte a dokumentum fontos változtatásokat tartalmaz az igazgatótanácsok, a programtanácsok és a vezérigazgatók hatásköreire vonatkozóan, de előirányozza a közszolgálati médiumok működésének fejlesztésével, ellenőrzésével és a közérdek védelmének érvényesítésével foglalkozó jogvédő tevékenységének bevezetését is.
A törvénymódosítás kidolgozásával megbízott munkacsoport egyébként tavaly szeptemberben kezdte meg a munkát, amely folyamán a legnagyobb vita a közmédia pénzelése körül folyt, de több kérdés vetődött fel az intézményeket vezetők hatásköre és a médiaházak belső struktúrájára vonatkozóan is – mondta Börcsök Ferenc, a Szerbiai Rádiók Egyesületének elnökhelyettese, aki kezdetektől részt vett a törvénymódosítás kidolgozásában.
– A közmédia pénzelése tekintetében elsősorban arról tárgyaltunk, hogy a finanszírozás módját bele kell foglalni ebbe a törvénybe is, hisz jelenleg ezt a közszolgálati intézményekre vonatkozó rendelkezések szabályozzák. A pénzelés módját illetően több javaslat is elhangzott: az első ajánlat szerint a szerbiai átlagkereset egy százalékában határozták volna meg az előfizetés nagyságát, de ezt közös megegyezéssel a minimálbér egy százalékára módosítottuk. Az állami képviselők részéről az a visszajelzés érkezett, hogy ezt egyelőre nem engedhetik meg. Így az előfizetés nagysága maradt a régi – utalt a munkacsoport tagja arra, hogy a közmédia fenntartására szánt előfizetési díj 349 dinár marad. A Szerbiai Rádió és Televízió, valamint a Vajdasági Rádió és Televízió közötti bevételeloszlás azonban valamelyest módosult, méghozzá öt százalékkal a Vajdasági RTV javára – tette hozzá Börcsök Ferenc. A munkacsoport tagja kiemelte, hogy a törvénymódosítás némi előrelépést hozhat olyan értelemben is, hogy a programtanácsokat kivonták az igazgatók hatásköréből, de a jogvédő tevékenységének bevezetését is pozitívumként értékelte. A kisebbségi tájékoztatásra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a munka során többször szóba került a téma. Ennek kapcsán a Szerbiai RTV több kritikát kapott olyan szempontból, hogy egyáltalán nem fektet hangsúlyt a nemzeti kisebbségek tájékoztatására, míg a Vajdasági RTV igen, és emiatt pénzbeli hátrányba kerül a vajdasági médiaház – vázolta a munkacsoport találkozóin felvetődő témákat a Szerbiai Rádiók Egyesületének elnökhelyettese.
Börcsök Ferenc (Fotó: Tóth D. Lívia)
Az elért eredmények tekintetében a sajtótájékoztatón elégedetlenségét fejezte ki Rade Veljanovski, aki nyugalmazott egyetemi tanárként vett részt a törvénymódosítás kidolgozásában.
– Már az is elég ok az elégedetlenségre, hogy a közmédia pénzelésére vonatkozó javaslataink közül egyet sem fogadott el az állam. A finanszírozás módja az egyetlen, amely biztosítja a közmédia függetlenségét. Ezt támasztja alá az Európai Uniós tapasztalat és az erről szóló dokumentumok. Nem alaptalanul szorgalmazzuk tehát a saját bevételi források megerősítését – támasztotta alá az előfizetések emelésének szükségességét a munkacsoport tagja. Nyilatkozatában kiemelte: – A médiaházak igazgatójára vonatkozó szabályozás tekintetében némi előrelépést hozhat a törvénymódosítás, bár a változtatásokkal is több dolog maradt a hatáskörükben, mint amennyire reálisan szükség lenne. Továbbra is a vezérigazgatók nevezik ki a szerkesztőket, illetve ők állítják össze azt a dokumentumot, amely megalapozza az illetékes jogvédő tevékenységének bevezetését. Előrelépés viszont, hogy a programtanácsot a közmédiától független szakemberekből kell kiválasztani – mondta a munkacsoport tagja.
Veljanovski szerint a közszolgálati médiaházak függetlenségre való törekvését az is gátolja, hogy a Szerbiai Rádió és Televíziót, valamint a Vajdasági Rádió és Televíziót továbbra is intézményként kezeli a közszolgálati médiumokról szóló törvény. Ez azért gond, mert a közszolgálati intézményekről rendelkező törvény viszont egyértelműsíti, hogy az intézmények állami tulajdonban vannak. A közmédia viszont nem lehet egyidejűleg állami tulajdonban és független: ezek kizárják egymást – támasztotta alá érvelését a munkacsoport tagja, aki szerint a kidolgozott törvénymódosítással „mindössze félúton tarthatunk afelé, hogy a közmédiák valóban a közérdekeket tudják képviselni”.
A közvitán csoportosan vettek részt az újvidéki egyetemisták, akik a Szerbiai Újságírók Egyesületének képviselőivel érkeztek a Matica srpska dísztermébe. Felszólalásukban nehezményezték, hogy a törvénymódosítás kidolgozására rendkívül kevés időt szántak, így számtalan kérdés maradt megválaszolatlanul. A csoportosulás elsősorban a jogvédő tevékenységére vonatkozó rendelkezések kidolgozatlanságát említette problémaként, de azt is nehezményezték, hogy az újságírók egyesületének egyetlen javaslatát sem vették figyelembe, amely a pénzelésre vonatkozott – mondta Predrag Rava, az újságírók országos egyesületének vajdasági elnöke.
– Létezett olyan javaslat, amely nem terhelte volna meg jelentősen a lakosokat, és mégis nagyobb anyagi függetlenséget biztosított volna a közszolgálati médiaházaknak. A kérdés az, hogy a polgárok továbbra is olyan közszolgálati tájékoztatásra vágynak-e, amilyenben részük van. A lakosok többsége a közmédiát államilag meghatározottként éli meg, nem pedig közérdekűként. Ha utóbbira vágynak, akkor mindenképp meg kellene erősíteni a közszolgálati médiaházaink saját bevételét – utalt az előfizetések emelésének jelentőségére az újságírók képviselője a közvitán.
Az újvidékihez hasonló találkozót tartottak az elmúlt napokban Belgrádban és Nišben is. A nyilvános viták ma fejeződnek: az előzetes bejelentések szerint a törvénymódosítás január második felében kerül a parlament elé.
Nyitókép: A közvitán Miloš Garić államtitkár köszöntötte az érdeklődőket (Fotó: Tóth D. Lívia)
