Eljutottunk addig, hogy most már a mindennapokból is tudjuk: léteznek fogyasztóvédők Szerbiában. Sokáig ugyanis kérdés volt számomra, hogy egyáltalán működik-e bármilyen szinten a vásárlók védelme területeinken. Nevezetesen például olyankor, amikor a jótállást különböző valós vagy vélt okokból nem voltak hajlandóak érvényesíteni az eladók, és fogalmam sem volt, hogy ezzel a problémával hova forduljak, hol kérjek tanácsot. Sajnos sokáig újságíróként sem tudtam, hogy hol kellene kopogtatni azokkal a kérdésekkel, amelyek a fogyasztók jogaival kapcsolatban merültek fel.
Ma már ez nem kérdés: ha másról nem is, de az elmúlt hónapokban szervezett bojkottokról már mindenki hallott. Az Efektiva elnevezés is elterjedt végre a köztudatban: arról a fogyasztóvédelmi egyesületről van ugyanis szó, amely országunkban felvállalta a szabadverseny megsértésének gyanújával vádolt öt üzletlánc ellen irányuló bojkottok szervezését. A kezdeményezést a szerbiai média is felkarolta, így azt is tudjuk, hogy a polgárokat legutóbb arra kérték, hogy március 10-től 16-ig ne vásároljanak a Lidl üzleteiben. Ezt megelőzően a Mercator csoport, tehát az Idea és a Roda üzleteinek bojkottjára szólítottak fel március 3-tól 9-ig, korábban viszont a Delhaize üzletláncainak egy hetes elkerülésére kérték a fogyasztókat. A bojkottot először január végén hirdették meg országos szinten: akkoriban sikeresnek tekintették az akciót, hisz az adóhivatal adatai szerint a vásárlás korlátozásának napján 21,5 százalékkal sikerült csökkenteni az Delhaize Serbia (Maxi és Shop&Go), a Mercator-S (Roda és Idea), az Univerexport-import, a Lidl és a DIS üzletláncok által kiadott számlák számát, a felmérések pedig azt mutatták, hogy több mint 32 százalékkal csökkent az említettek forgalmának értéke is.
Az akció okáról többször is beszámoltunk: már tavaly felmerült ugyanis a gyanú, hogy a szóban forgó üzletláncok egyeztették az áraikat, és ezzel megszegték a szabadversenyről szóló törvényt. A kivizsgálást végző fogyasztóvédelmi bizottság múlt év októberében rávilágított, hogy 2023 áprilisától 2024 márciusáig a kiskereskedelmekben tapasztalt árnövekedés dupla akkora volt, mint amennyit az infláció okozott volna. Ugyanakkor 2016-tól 2023-ig a szóban forgó üzletláncok jelentős jövedelemre tettek szert, és megerősítették a pozíciójukat a piacon – hangsúlyozták az elemzők az ügyészségnek átadott jelentésükben. A szakemberek azonban már akkor figyelmeztettek arra, hogy a szabadverseny megszegése nehezen bizonyítható. Kiemelték: hosszútávon csak úgy lehet megingatni a magas élelmiszerárakat generáló monopóliumot, ha a lakosok nem vásárolnak a szóban forgó üzletláncokban, a fogyasztóvédők pedig időről időre bojkottra szólítják fel a polgárokat. A tiltakozás ezen formája egyébként régiószinten él a mai napig: az árakat a legsikeresebben a horvátok szorították vissza az akcióikkal, de a bojkottok továbbra is folytatódnak Szlovéniában is. A hihetetlenül magas élelmiszerárak ellen a montenegrói, a bosznia-hercegovinai és az észak-macedóniai fogyasztóvédők is küzdenek.
A régióban uralkodó drágaságért ugyanis a monopolista helyzetben levő üzletláncokat teszik felelőssé a fogyasztóvédők. Az Eurostat adatai szerint négy százalék fölé ugyanis 7 európai országban emelkedett az infláció 2024-ben. A drágulás csúcsán, nevezetesen a negyedik helyen van Szerbia és Horvátország is 4,5 százalékos HICP-értékkel (ezzel mutatják ki az Európai Unióban az infláció emelkedésének értékét). A régió országai közül az első hét között van Észak-Macedónia is 5,6 százalékos átlagos drágulással, valamint Románia 5,4 százalékos HICP-értékkel.
Szerbia tekintetében hasonló adatokkal rukkolt elő a Köztársasági Statisztikai Hivatal is, amely szerint tavaly az országban az árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek a 2023-as évhez viszonyítva. Érdekesek azonban azok a kimutatások, amelyek megcáfolják a polgárok panaszait, melyek szerint az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben országunkban. A visszajelzések ugyanis arról tanúskodtak az év folyamán, hogy a lakosok szerint a mindennapi ellátáshoz szükséges árucikkek árai az egekbe emelkedtek. A hivatalos kimutatás viszont arról ad jelentést, hogy a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások drágultak meg országunkban, mintegy 52,5 százalékkal. Ezt 26,5 százalékos drágulással követik a szemétkihordási díjak, a harmadik helyen viszont a vasúti közlekedés drágulását jelölték a szakemberek 23,8 százalékkal. Az élelmiszerárak a drágulási lista közepén szerepelnek, és a hivatal kimutatásai szerint csupán 3,5 százalékkal emelkedtek: a legnagyobb mértékben a cukor, a lekvárok, a méz, a csokoládé, a kávé, a tea, a kakaó, az étolaj, a zsír és a gyümölcs ára növekedett, a legkevésbé viszont a hús drágult. A szakemberek szerint az alapvető élelmiszerek árának növekedését némileg mérsékelte a Legjobb ár elnevezésű akció, amelyet szeptemberben érvényesített az államvezetés 86 alapvető termékre. A Makrogazdasági elemzések és trendek (MAT) szaklap elemzései szerint viszont az alapvető élelmiszerek árának növekedését ez tartósan nem befolyásolta, és az akció befejezését követően tovább emelkedtek országunkban. Így a fogyasztóvédők léptek „akcióba”, és jelenleg is megpróbálják visszaszorítani a drágulást a monopóliumot tartó üzletláncokban. Az Efektiva információi szerint ugyanis a Delhaize Serbia 40 százalékos haszonnal működik, míg a többi említett üzletlánc 32–37 százalékos haszonkulcsot alkalmaz.
Viszonyításképpen az európai országokban legfeljebb 25 százalékos haszonkulcsot engedhetnek meg maguknak a kereskedelmi láncok – emelik ki az egyesület szakemberei, akik jelenleg a saját kérdőívük eredményeire alapoznak, amikor sorra veszik az öt monopolistát, és a polgárokat arra buzdítják, hogy ne vásároljanak az említettek üzletláncokban.
Ahogyan az elején említettem: végre tapasztaljuk, hogy országunkban is tevékenykednek a fogyasztóvédők. A kérdés csupán az, hogy tevékenységük kimerül-e az említett bojkottal. A kétely pedig jogosan merül fel a fogyasztóvédelmi világnap környékén, amelyről 1983 óta március 15-én emlékeznek meg világszerte. John F. Kennedy amerikai elnök ugyanis 1962. március 15-én hirdette ki azt a nyilatkozatot, amelyben összefoglalta a négy alapvető fogyasztói jogot: jog a biztonsághoz, az információhoz, a választáshoz és a képviselethez. A Fogyasztóvédelmi Világszervezet az évek során ezt további négy alapvető joggal egészítette ki, nevezetesen a meghallgatással, a kártérítéssel, az oktatással és az egészséges környezettel. A hazai állapotokat latolgatva a kérdés tehát: vajon országunkban hány érvényesül a fogyasztókra vonatkozó nyolc alapvető jog közül?
Nyitókép: Pixabay
