A Nép hangja

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

Hátszélként élték meg a másodfokú érdemrendet a Hlas Lʼudu Lapkiadó Intézmény dolgozói és vezetői, akiknek az államfő az Államiság Napja alkalmából ítélte oda a magas rangú elismerést. Immár három nemzedék dolgozik együtt annak érdekében, hogy a 80 évvel ezelőtt alapított lap a szlovák közösség tartóoszlopa maradjon – mesélték az intézmény vezetői, akiket a székházunkban láttunk vendégül. Milana Arňašová-Radićová igazgatót és Anna Horvátová főszerkesztőt a Magyar Szó igazgatónője, Erdődi Edvina és lapunk főszerkesztője, Varjú Márta fogadták. A baráti találkozón kedves ismerősként üdvözölték egymást, hiszen a két nemzeti kisebbségi lap jó együttműködést ápol.

A Hlas Lʼudu szlovák lapot több szempontból is tekinthetjük a Magyar Szó sorstársának, hiszen a kezdetektől fogva párhuzamosan halad a fejlődésük. Ugyanabban az évben, 1944-ben jelent meg ugyanis az első száma mindkét nemzeti kisebbségnek, így a nyolcvanéves fennállását is kevés eltéréssel ünnepelte a két szerkesztőség. A Nép hangja elnevezésű szlovák lap két hónappal a Magyar Szó jubileumi ünnepélye előtt tartotta meg Petrőcön a nyolc évtizedes fennállásának alkalmából szervezett ünnepséget. A hetilap munkatársai, szerkesztői és vezetősége október 19-én emlékeztek vissza az elmúlt évtizedek jelentőségére – emelte ki az esemény jelentőségét Milana Arňašová-Radićová, a Hlas Lʼudu Lapkiadó Intézet igazgatója.

– A hetilapunkat olyan személyek alapították, akik úgy vélték, hogy a háború után megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a nép is hallathassa a hangját. A szlovákok ugyanis több mint két és fél évszázada telepedtek le Vajdaság területén, és mindig is szülőföldjüknek tekintették. Az alapítók is ezt szerették volna megerősíteni azzal, hogy jelentős szerepet vállaltak be a felszabadító harcokban, de azzal is, hogy a háború után is itt kívántak maradni és megteremteni a feltételeket a nemzeti identitásuk megőrzéséhez. Ilyen meggyőződésből jelent meg a hetilap első száma is, amelyet csupán néhány példányban nyomtattak ki Petrőcön. Akkoriban a „ha elolvastad, add tovább” jelszóval jelent meg az újság, és ez az irányelv a mai napig jellemzi a lap életét. Az évek folyamán voltak viharosabb idők és háborúk is, de a Hlas Lʼudu mindig is az itt élő szlovákok kultúrájának és életének tartóoszlopa maradt. Emellett szól az a tény is, hogy a nehéz időkben maguk az emberek fogtak össze és adományaikkal segítették a lap nyomtatását és megjelenését, sőt támogatták a bedolgozók fizetését is. Nagyon sok minden beleszövődött a hetilap történetébe: az alapítók nagy felelősséget vállaltak fel a forradalmi tettükkel, rajtunk pedig talán még nagyobb a felelősség, hogy megőrizzük azt, amit ránk hagytak – nyomatékosította a kisebbségi lap fenntartásának jelentőségét az igazgatónő. Ugyanakkor kiemelte annak a jó együttműködésnek a fontosságát is, amelyet a Hlas Lʼudu intézményes szinten ápol a Magyar Szóval.

– Lapkiadóink azon világosan kitűzött cél felé haladnak, hogy a hagyományos értékeket megtartva korszerűsödjenek, miközben tisztában vagyunk annak a felelősségével is, amelyet létezésünk jelent az itt élő nemzeti kisebbségek számára – nyomatékosította Milana Arňašová-Radićová.

A Hlas Lʼudu hetilap egyébként még egy módon kötődik a Magyar Szóhoz, ugyanis a lapot a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Forum Nyomdája nyomtatja, hetente 3250 példányszámban.

– Folyamatosan törekszünk arra, hogy ezt a példányszámot megtartsuk, és büszkén mondhatjuk el, hogy ez jelenleg sikerül is. Bár ez külön kihívást jelent a mai világban, amikor mindannyian tapasztaljuk a kommunikáció különböző formáinak terjedését. Ez alól nem tudjuk és nem is akarjuk kivonni magunkat. Egyrészt arra is figyelünk, hogy az olvasóink egy része idősebb, akik továbbra is szeretik lapozni az újságot, másrészről viszont arra is törekszünk, hogy lépést tartsunk az állandóan korszerűsödő világgal. A fiataloknak igyekszünk az interneten is elérhetővé válni: a modern világban arra is szükség van, hogy a szövegek és fotók mellett videókat is közöljünk. Megalapítottuk tehát az online szerkesztőséget, amely forradalmian újítja a megjelenési formáinkat. Így jelenleg többszörös célkitűzéseknek igyekszünk megfelelni. Arra törekszünk, hogy a szlovákoknak és szlovákokról szóló híreket mindazon formában elérhetővé tegyük, amelyek rendelkezésünkre állnak – vázolta az aktuális törekvéseket Milana Arňašová-Radićová, aki 2021-ben a marketing világából került át a szlovák kisebbségi laphoz, amelynek fejlesztését azóta is szívvel-lélekkel végzi.

A nyomtatott lap tartalmát, valamint az internetes megjelenést is egy 13 állandó munkaviszonyban levő személyből álló csapat biztosítja, ugyanakkor számos tiszteletdíjas munkatárs is bedolgozik a szerkesztőségbe. A Hlas Lʼudu Lapkiadó Intézmény adminisztratív központja Újvidéken van, a szerkesztőség székhelye viszont Petrőc. További két tudósítóirodát is működtetnek Ópazován és Anatalfalván, de emellett számos más településen is rendelkeznek tudósítókkal. Egész Vajdaságban ott vagyunk annak érdekében, hogy reprezentatív hetilapot nyújtsunk a szlovák közösségnek – válaszolta az emberi erőforrásokra vonatkozó kérdésünkre Anna Horvátová, a hetilap főszerkesztője, aki 1995 óta dolgozik a szerkesztőségben. Pályafutását lektorként kezdte, majd megtapasztalta az újságírás szépségeit is, később pedig szerkesztőként is tevékenykedett. Főszerkesztőnek nemrég nevezték ki, hiszen a lapnál töltött két évtizedes tapasztalatával a munka szervezését éppen olyan könnyeden kezeli, mint amilyen mélyen ismeri a tartalomgyártás követelményeit.

– A tartalmat illetően a nevünk által is megerősített irányvonalat követjük, azaz folyamatosan arra törekszünk, hogy a népünk hangja legyünk és a nemzetünk szolgálatában álljunk. A szerkesztési politikánk elsősorban arra irányul, hogy a szlovákokhoz kötődő eseményeket és történéseket kövessük. Emellett természetesen közvetítjük a köztársasági és tartományi szintű híreket is, különös figyelmet szentelve azoknak a témáknak és újdonságoknak, amelyek a szlovákok által lakott területeket érintik. Továbbra is nagy szeretettel követjük azokat a különböző nemzeti fesztiválokat, amelyek nem maradnának fenn a Hlas Lʼudu médiatámogatása nélkül: ilyenek például a petrőci napok, Antalfalva ünnepe, vagy éppen a nagylajosfalvi rendezvények – sorolta a szlovák közösség jelentős ünnepeit a főszerkesztő, majd kitért a lap rovatainak és mellékleteinek ismertetésére is.

– Az említett rendezvényeket és fesztiválokat a Kultúra rovatunkban találhatják meg az olvasóink, amelyben a szlovákok művelődési életét mutatjuk be. A Hét elnevezésű rovatunkban főként politikai témákkal foglalkozunk, de a szlovákok által lakott települések közérdekű híreit is közöljük. A felnőttek mellett a gyerekek is szívesen lapozzák a Hlas Lʼudu-t, hiszen a Gyereksarok rovatban rendszeresen jelentetjük meg írásaikat, rajzaikat és más alkotásaikat is. Az újságban természetesen heti szinten foglalkozunk a sporttal is. A hetilap hasábjain rendszeresen feldolgozzuk a mezőgazdasági témákat is, a gazdáinknak pedig havi szinten egy külön melléklettel is előrukkolunk. Az olvasóink nagyon szeretik a Mozaik elnevezésű mellékletünket, amelyben sok interjút közlünk közéleti személyekkel, valamint itt számolunk be az utazásainkról is. A népszerű melléklet különleges színfoltja a Párizsban élő kolléganőnk állandó rovata is. A kultúrával, művészetekkel és az irodalommal egy külön mellékletben is foglalkozunk: ennek keretében elsősorban írókkal, költőkkel, színészekkel és zenészekkel készítünk beszélgetéseket, ugyanakkor könyvajánlókat és különböző kritikákat is közlünk. A legújabb mellékletünk az Életstílus elnevezést kapta, és szintén nagy népszerűségnek örvend. Mindazzal foglalkozik ugyanis, amit az élet kínál nekünk: a kozmetikától kezdve az egészséges táplálkozáson és a recepteken keresztül a szórakozásig mindent érintünk. Az olvasottság alátámasztotta, hogy az ilyen jellegű újításokra szükség van – sorolta a főszerkesztő azokat a tartalmakat, amelyek rendszeresen megjelennek a 44 oldalas heti újságban.

Kérdésünkre Anna Horvátová megerősítette, hogy a nyomtatott lap tartalmát követi az online megjelenés is. A Hlas Lʼudu honlapját 2021-ben újították meg, akkortól napi szinten legalább tíz új hír jelenik meg a portálon, ami nagy jelentőséggel bír a szlovák közösségben – emelték ki az igazgatónő és a főszerkesztő.

– A mai kor megköveteli, hogy jelen legyünk a közösségi platformokon is. 2023 októbere óta a YouTube-csatornánkon videó formátumú napi híradót közvetítünk. Idővel itt is gazdagítottuk a tartalmat, és ugyanilyen formában beszélgetéseket is készítettünk közéleti személyekkel és olyan emberekkel, akik különleges munkával foglalkoznak. A „mindennapi emberek nem mindennapi történetei” mellett van már külön gyermekműsorunk is, amelyben szlovák meséket közvetítünk – mutatott rá arra a korszerűsítésre a főszerkesztő, amely az igazgatónő szerint mind anyagi szempontból, mind emberi erőforrás tekintetében jelentős befektetésekkel járt. A kis létszámú szerkesztőség ugyanis az elmúlt másfél évben immár a hetilap tartalma mellett biztosítja a napi híreket is a szlovák közösségnek, valamint tíz műsorsorozatot is gyárt az online felületeken – hangsúlyozta Milana Arňašová-Radićová. Ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt néhány évben sikerült a főként idősebbekből álló szerkesztőséget olyan módon megfiatalítani, hogy immár három nemzedék képviselteti magát a tartalomgyártásban. Erre kimondottan büszkék, hiszen így a tapasztalatot és szakmaiságot biztosító idősebb nemzedék támogatni tudja az ötletgazdag és lendületes fiatalokat, a középkorosztály pedig a stabilitást és a rátermettséget biztosítja a munkafolyamat során – fogalmazott az igazgatónő.

A Hlas Lʼudu Lapkiadó Intézmény munkáját az Államiság Napjának alkalmából másodfokú érdemrenddel tüntette ki Aleksandar Vučić államfő. A hagyományuk, a befektetett munkájuk és az elhivatottságuk elismeréseként élték meg a megtisztelő elismerést – mondta Milana Arňašová-Radićová, majd hozzátette: az érdemrend újabb motivációt és lendületet ad számukra ahhoz, hogy tovább haladjanak a felvázolt úton. Hasonló érzéseket fogalmazott meg kérdésünkre Anna Hovátová is, amikor hátszélként jellemezte a kitüntetést.

– A 80 éves tradíciót kötelességünk fenntartani, és megújult erővel továbbfejleszteni” – foglalta össze a jövőbe mutató utat a főszerkesztő.