Komoly vitát váltott ki ismét az amerikai elnök és alelnöke azzal, ahogyan legutóbb Grönlandról beszéltek. Dánia és a hozzá tartozó sziget vezetői azonnal visszavágtak Donald Trumpnak és J. D. Vance-nek, akik a hatalmas terület megszerzésének, sőt katonai erővel történő elfoglalásának lehetőségéről beszéltek. A leghatározottabban Jens-Frederik Nielsen, Grönland kormányfője fogalmazott, aki azt üzente Trumpnak, hogy nem kapja meg a sarkvidéki szigetet.
Donald Trump nem kapja meg és nem is szerzi meg a sarkvidéki szigetet – üzente egyebek mellett első nyilatkozatában Grönland miniszterelnöke, aki múlt pénteken vette át hivatalát, illetve kezdte meg munkáját az új kormánnyal. Jens-Frederik Nielsen az amerikai elnök vasárnapi tévéinterjújára reagált, amelyben Trump esélyesnek nevezte, hogy az Egyesült Államok katonai erő bevetése nélkül is megszerzi a Dániához tartozó autonóm területként működő Grönlandot, ám utalt arra, hogy – szükség esetén – bármilyen módszer alkalmazására is sor kerülhet.
Nielsen közölte: „Nem tartozunk senki máshoz. Mi döntünk a saját jövőnkről”.
Trump megjegyzései két nappal azután hangzottak el, hogy alelnöke, J. D. Vance felkereste az alig 56 ezer lakosú sziget legészakibb részén található Pituffik amerikai légitámaszpontot. A pénteki látogatásakor tartott beszédében bírálta Dániát, azt állítva, hogy az utóbbi húsz évben nem fordított kellő figyelmet, sem elég pénzt Grönland biztonságának megőrzésére. Ráadásul nem törekedett arra, hogy távol tartsa az ottani befolyásszerzésre törekvő „nagyon agresszív” idegen hatalmakat, elsősorban Kínát és Oroszországot. Dániának javasolta az alulfinanszírozás gyakorlatának megváltoztatását.
Beszélt arról is, hogy Washington várakozásai szerint a grönlandiak elszakadnak Dániától, s utána megkezdődhet a párbeszéd az USA-val a továbbiakról. J. D. Vance szerint a grönlandiak jobban járnának, ha az Egyesült Államok védelmi ernyője (értsd: ellenőrzése) alatt élnének. Nem titkolta, hogy a sziget fontos terület az amerikai nemzetbiztonság szempontjából. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az USA növeli jelenlétét a területen.
ELÉGEDETLENEK A HANGNEMMEL
Bírálatait kemény hangú üzenetben utasította vissza a dán külügyminiszter, egyúttal tárgyalásokat ajánlott fel az amerikai katonai jelenlét erősítéséről Grönlandon és a vitás kérdésekről. Lars Løkke Rasmussen jelezte: nyitottak a kritikákra, ám elégedetlenek azzal, ahogyan az amerikai alelnök beszélt „egy közeli szövetségessel”.
Az ország kormányfője is visszavágott. Mette Frederiksen közölte: az amerikai alelnök Dániára vonatkozó megjegyzései helytelenek. Emlékeztette egyúttal arra, hogy a dánok sok éven át az amerikaiak mellett álltak a nehéz helyzetekben. Ezzel arra utalt, hogy hazája csapatai az amerikaiakkal együtt harcoltak Afganisztánban és Irakban is.
Szerinte Dánia jelentősen növelte a védelmi kiadásait és a továbbiakban is erre törekszik. „Készen állunk együttműködni az amerikaiakkal a nemzetközi játékszabályok alapján” – mondta.
A TÖBBSÉG ELUTASÍTJA
Az amerikai alelnöktől eltérően Trump már – különböző indokokkal – többször fogalmazott meg területi igényeket. Kellene neki a szomszédos Kanada, továbbá a Panama-csatorna és az EU-tag Dániához tartozó Grönland, amely a világ legnagyobb, csaknem 2,16 millió négyzetkilométer területű szigete. Arra is kitért, hogy – részben nemzetbiztonság érdekből – Grönland és a Panama-csatorna megszerzése érdekében (végső esetben) katonai erőt is alkalmazhat, vagyis erővel foglalja el a kiszemelt területeket.
Kanada esetében csak gazdasági „fegyvert” vetne be, hogy így szerezze meg az USA 51. tagállamának. A kanadai kormány és a lakosság zöme nem támogatja a csatlakozást. Panama és Dánia, illetve Grönland (polgárainak többsége) is elutasítja az ötletet.
Az EU és jó néhány tagállamának politikusa is megszólalt már az ügyben. Az Európai Bizottság azt üzente Trumpnak, hogy tiszteletben kell tartani minden ország szuverenitását.
RÉGI VÁGYA
Trump már az előző elnöki ciklusában is fente a fogát Grönlandra. Feltehetően azért, mert hírét vette, hogy a (szerinte nem létező) globális felmelegedés miatt a terület jégtakarójának nagy része elolvad(hat) a közeljövőben, s utána hatalmas természeti kincsekhez lehet hozzáférni, hovatovább egy új nemzetközi kereskedelmi-szállítási útvonal is kialakul majd. A 2019-ben elhangzott vásárlási ötlete is felháborodást keltett Dániában. A teljes függetlenségre törekvő sziget pedig visszautasította az adásvétel lehetőségét.
A többnyire jéggel és hóval borított Grönland az Északi-sark közelében található, s a dán korona fennhatósága alatt már bő tíz éve széleskörű önrendelkezési jogokkal rendelkezik. Fővárosában, Nuukban saját parlament és kormány működik. Az utóbbi testület önállóan irányítja a terület belügyeit, csak védelmi és külpolitika tartozik a dán kormány hatáskörébe. Figyelemre méltó, hogy külön képviselete van az EU-ban (amelynek – Dániával ellentétben – nem tagja) és az Egyesült Államokban.
A hatalmas sziget stratégiailag fontos az USA-nak. Washington államközi szerződés alapján évtizedekig több katonai támaszpontot működtetett Grönlandon. Jó ideje már csak egy bázist tart fenn; 2020 júniusa óta pedig egy konzulátust is.
Nyitókép: A grönlandi lobogók közé helyezett felirat (az önkormányzás kezdetét jelző Inuksuk szobor tövében) egyértelműen jelzi a helyiek hegemonisztikus aspirációkról alkotott véleményét (Fotó: Beta)
