A cikkhez képgaléria tartozik.
Abban, hogy fenntarthassuk az energiaellátás biztonságát mindkét országban, hatalmas szerepe van az egyre szorosabb együttműködésnek, amelyet folyamatosan fejlesztünk. Az egyre átfogóbb magyar–szerb energiaegyüttműködés nélkül országaink energiabiztonsága sem lenne szavatolható – emelte ki szerdán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter belgrádi látogatása során, miután az energiaellátás biztonságáról és közös projektumokról tárgyalt Dubravka Đedović Handanovićtyal, az ügyvezető kormány energiaügyi és bányászati miniszterével.
Szijjártó a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Ukrajnában zajló háború az energiaellátás biztonsága szempontjából komoly kihívások elé állítja az egész közép-európai térséget. A háború okozta kihívásokat eddig sikerült leküzdeni, és folyamatosan biztosítani a stabil energiaellátást mindkét országban. Azt azonban világosan látni, hogy ebben a kérdésben csak és kizárólag magunkra számíthattunk és számíthatunk – fogalmazott, utalva arra, hogy az elmúlt időszakban a Brüsszelben született döntések kifejezetten nehezítették az energiaellátás biztonságának garantálását.
– Néhány évvel ezelőtt hoztunk egy bátor és szuverén döntést, és megépítettük a Török Áramlat földgázvezetéket. Enélkül ma egyik ország földgázellátása sem lenne lehetséges. A tavalyi rekordmennyiséget követően az idén eddig napi több mint 20,7 millió köbméternyi földgáz áramlik a Török Áramlaton Szerbián át Magyarországra. Ilyenre korábban soha nem volt példa – mutatott rá Szijjártó.
– Most megállapodtunk abban, hogy hozunk egy újabb bátor és szuverén döntést. Ennek értelmében egy új kőolajvezetéket építünk az országaink között, amellyel Szerbia kőolajellátása Magyarországon keresztül válik lehetővé – mondta, és kiemelte, erre nagy szükség mutatkozott, ugyanis kiderült, a térség kőolajellátása tekintetében nem minden ország megbízható tranzitország.
– Magyarországon elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, amelyet a MOL be is mutatott mindkét kormány képviselőinek. Ezt a megvalósíthatósági tanulmányt mindkét oldal elfogadta – közölte Szijjártó, így az építkezés az esztendő végén vagy jövő év elején elkezdődhet, és 2028-ra egy új működőképes kőolajvezeték jöhet létre a két ország között.
Magyarországon ehhez két fontos beruházást kell elvégezni, egyrészt növelni az ukrán–magyar határtól Százhalombattáig tartó vezeték kapacitását, majd Százhalombattától a szerb határig egy új, 190 kilométer hosszú vezetéket építeni – részletezte a miniszter, hozzátéve, hogy az új vezeték kapacitása évi 4,5 millió tonna lesz.
– E kapacitással képesek leszünk ellátni a pancsovai finomítót, és ezzel a vezetékkel teljes egészében lehetségessé válik Szerbia kőolajellátása. Jelenleg Magyarország teljes földgázszükségletének fedezése megoldható Szerbián keresztül, így a két fő energiahordozó importja esetében nem szorulunk másokra, csak egymásra. Ez az energiaellátás szempontjából egy olyan stratégiai pozíciót hoz létre, amely biztonságot ad mindkettőnknek – mutatott rá Szijjártó.
Đedović Handanović megköszönte a magyar félnek, hogy mindig kiáll Szerbia mellett, és segített abban is, hogy a NIS-et sújtó amerikai szankciókat elhalasszák, ezek ugyanis megingatták volna a kőolajellátás stabilitását. Az új kőolajvezeték (szerbiai szakasza Algyő és Újvidék között 113 kilométer hosszú lesz) a Barátság kőolajvezetékre kapcsolódik majd rá, és elsődleges célja, hogy csökkentse a tranzitországok számát. A Török Áramlat jó példa erre, ugyanis Szerbián keresztül Magyarországra 2023-ban 5,5 milliárd köbméter földgáz jutott el, tavaly 7,5 milliárd, az idén pedig 8 milliárd köbmétert terveztek. Az, hogy nő a Szerbián áthaladó földgáz mennyisége, biztonságot ad Szerbiának, mint ahogy azoknak az országoknak is, amelyekhez ez az energiahordozó eljut.
Tegnap a földgáztárolók kérdéséről is tárgyaltak, Szerbia ugyanis használja Magyarország tározókapacitásait, ezekben még mindig csaknem 2 milliárd köbméter földgáz van. Szerbia továbbra is igényt tart ezekre a tározókapacitásokra, ezenkívül tervezi az udvarnoki tározó kapacitásának növelését is. Ez 140 millió eurós beruházás, és várhatóan 2027-ig befejeződnek az ehhez szükséges munkálatok.
A villamosenergia-csere kérdését ezúttal nem érintették, noha ez továbbra is mindkét ország egyik prioritása. Egy olyan villamosenergia-folyosó (Pannon-folyosó) kiépítése mellett kötelezték el magukat, amelynek első szakaszát 2028-ban fejeznék be. Általa megkétszereznék a jelenlegi áramátviteli kapacitást. Đedović Handanović közölte, hogy Szerbia szeretne beolvadni a magyar villamosenergia-piacba. Mint mondta, a reformprogram szerint e törekvés kapcsán kitűzött határidő 2026.
Nyitókép: Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát növelő közös projektumokról tárgyalt Dubravka Đedović Handanović és Szijjártó Péter (Fotó: Ótos András)
