A felsőhegyi Deák Tibor és felesége, Teodóra hosszú évek óta termesztenek sárgabarackot, a fáik többsége már 25 éves. Ezer barackfát gondoznak nagyjából 2,5 hektáron Felsőhegy szívében. A terület viszonylag védett, ugyanis épületek veszik körül, emellett a falu sajátossága, hogy magasabban fekszik, ami sokszor extra védelmet nyújt a gyümölcsösnek. A gyümölcstermesztők legnagyobb bánatára Vajdaságba nagyjából két héttel ezelőtt megérkezett a márciusi fagy, ami valószínűleg sok helyen elvitte a baracktermés egy részét. A témával kapcsolatban a Deák családnál érdeklődtünk, arra voltunk kíváncsiak, vajon náluk mekkora kárt tettek a mínusz fokok, valamint arról is kérdeztük őket, milyen piaca volt a baracknak az elmúlt években.
A gyümölcsösnél Teodóra fogadott bennünket, és elmondta, hogy amikor márciusban többször is fagypont alá esett a hőmérséklet, náluk a korai barackok éppen akkor voltak teljes virágzásban, a későbbi virágzásúak pedig még csak akkor érték el a kipattanó állapotot.
– A tavaszi fagy idején még nem tudtuk megállapítani, hogy történt-e károsodás, de biztató jelnek vettük, hogy nem feketedtek meg a virágok. Látszott, hogy érte némi kár, de nem fagyott meg. Amikor elmúltak a fagyok, jött néhány napsütéses nap, és egyből kivirágoztak a későbbi érésű barackok is. A jó idő sajnos nem tartott sokáig, megérkezett a hosszú esőzés és a köd. Egyelőre még nem tudjuk, mennyi barack marad a fán, de úgy néz ki, szolid termésünk lesz. A nagy esőzés jól jött, mivel évek óta szárazság van, és vízhiányos a talaj. A márciusi esőnek köszönhetően később kezdjük csak el a locsolást, de volt olyan évünk is, amikor már áprilisban locsolni kellett. A szárazság nagyon nagy gond, és lassan a kutakból is elfogy a víz. Egyre mélyebbről kell felhozni a vizet, és a végső megoldás várhatóan az lesz, hogy új kutat kell fúratnunk. Felsőhegy terepi adottságai miatt így is 9 méter mélyről húzzuk fel a vizet, de hamarosan még nagyobb gond lesz a vízellátás. Hihetetlen ez az egész, azt gondoltuk, errefelé, Vajdaságban ez soha nem következik be, mégis a vízhiány irányába tartunk – mondta Deák Teodóra.
A baracktermelő rámutatott arra, hogy a fagykár elleni védekezésfajtákból már sokat kipróbáltak. Hozzátette, hogy egyidőben füstöltek, volt, hogy vízzel permeteztek, de egyik sem vált be igazán.
– Az utóbbi időben egy bizonyos tápanyagszerrel permetezünk, és ennek köszönhetően a károsodáskor hirtelen egy nagy adag tápanyagot kap a növény. Ettől könnyebben regenerálódik, és nagyobb eséllyel marad meg. Egy újfajta módszer, hogy zselatinos permetanyagot fújnak rá a virágra, ami beborítja, és megvédi a fagytól. Ezt még nem próbáltuk ki, de szinte minden mást már igen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor Zenta és Szabadka környékén elfagy a barack, akkor nekünk a nagyja megmarad. Az elmúlt 25 évben talán háromszor történt meg, hogy semmi sem termett. Általában elfogadható mennyiség szokott teremni, de egyszer rekordmennyiségű barackunk lett. Abban az évben roskadoztak a fák a gyümölcstől, és az rosszabb volt, mint amikor semmi sem termett. Egyszerűen nem lehetett rendezni a gyümölcsöst, az emberek pedig nem győzték szedni a barackot. Arra mindig úgy emlékezünk vissza a férjemmel, hogy az volt a legnehezebb évünk. Felsőhegy magasabban fekszik, a mi gyümölcsösünk a falu közepén helyezkedik el, ezért jóval védettebbek vagyunk, mint más termelők. Nehezebben fúj át földön a szél, és általában a fagyokat is jobban megússzuk. Év közben ketten-hárman gondozzák a fákat a férjemmel együtt, de szedéskor és metszéskor több munkás is besegít – ismertette a termelő.
Deák Teodóra kiemelte, hogy az utóbbi években a baracktermés egynegyedét háztól adják el. Hozzátette, hogy régen nagybani kereskedőknek is eladták a gyümölcsöt, de elmondása szerint az a legkevésbé kifizetődő.
– A nagybani eladáshoz a barackot folyamatosan válogatni kell, ami azzal jár, hogy több embert kell alkalmazni, és az nem kifizetődő. Hosszú éveken keresztül értékesítettük így, de mára már felhagytunk vele. Az utóbbi időben háztól adjuk el a barackot, nagyjából egy hónap alatt. Június végétől július végéig értékesítjük. A gyümölcs mintegy 80 százaléka pálinkába kerül. A cefrébe való barack egy részét eladjuk, a másik részét pedig bérfőzésre bocsátjuk, és onnan kapunk vissza pálinkát, amit aztán egész évben árulunk. A barack mindig kelendő, mivel lekvárnak és szörpnek is használják, emellett a hulló barack iránt is nagy a kereslet a pálinka miatt. Amikor olcsóbb a barack, akkor baráti társaságok fognak össze, és megvesznek néhány tonnával, majd közösen kifőzik. A pálinkát szétosztják egymás között, és mindenki jól jár. Tavaly a pálinkának való barack kilója magozva 100 dinár volt, maggal pedig 90 dinárba került. Fejtőgépeink is vannak, amelyek szépen kimagozzák a barackot. Olyan is előfordul, hogy elhozzák hozzánk a barackjukat, mi pedig kifejtjük nekik egy bizonyos szolgáltatási díjért. Nálunk a pálinkába csak a jó barack kerül, azért is olyan keresett. Értékesítési problémáink nincsenek, a vevők a jó pálinkáért visszajárnak hozzánk – fogalmazott Deák Teodóra.
Nyitókép: A barackfák várják a tavaszi napsütést (Fotó: Gergely Árpád)
