A Világbank legfrissebb Rendszeres gazdasági jelentése szerint a Nyugat-Balkán gazdasága ellenállónak bizonyul a globális bizonytalanságokkal szemben, bár 2025-ben mérsékelt lassulás várható. A Világbank előrejelzése alapján Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Szerbia és Montenegró együttes gazdasági növekedése 2025-ben 3,2 százalék lesz, 2026-ra pedig 3,5 százalékra gyorsulhat.
A pozitív tendenciák között szerepel az infláció csökkenése, a bérek növekedése, valamint a közberuházások gyarapodása, amelyek együttesen ösztönzik a fogyasztást és a gazdasági aktivitást.
Ugyanakkor az Európai Unió gazdasági lassulása és a globális kereskedelmi politikák körüli bizonytalanságok kockázatot jelenthetnek a régió kereskedelmi forgalmára, beruházásaira és pénzküldeményeire.
A Világbank kiemeli: a bizonytalan időszakokban a növekedési források diverzifikációja, a strukturális reformok felgyorsítása, a munkaerőpiac nyitottabbá tétele – különösen a nők számára –, a regionális gazdasági integráció elmélyítése, az irányítási normák javítása, valamint a piaci verseny ösztönzése elengedhetetlen a gazdasági ellenálló képesség megőrzéséhez.
A jelentés kitér arra is, hogy a klímaváltozás és a zöldgazdaságra való átállás átalakítja a foglalkoztatási mintákat, ezért a Nyugat-Balkán országainak meg kell erősíteniük szociális védelmi rendszereiket, és elő kell segíteniük a munkavállalók átképzését a jövő zöldmunkahelyeire.
Szerbia gazdasága 2024-ben 3,9 százalékos növekedést ért el, meghaladva a korábban várt 3,5 százalékot. A bővülést elsősorban az építőipar, az ipar és a szolgáltatások vártnál jobb teljesítménye hajtotta. Azonban a 2024 nyarán tapasztalt súlyos aszály jelentős negatív hatást gyakorolt a mezőgazdasági szektorra, ami a második félévben visszafogta a gazdasági növekedést.
A munkanélküliségi ráta 8,6 százalékra csökkent, a foglalkoztatottság pedig elérte a 51,4 százalékot, ami történelmi rekordnak számít. A szegénységi ráta 7,7 százalékra mérséklődött, és bár további csökkenés várható, a szegény réteg egy része jellemzően tartós munkanélküliséggel küzd, ami nehezíti a gazdasági fejlődésben való részesedését.
A Világbank szerint Szerbiának megvan minden lehetősége ahhoz, hogy középtávon 4 százalékot meghaladó növekedési ütemet érjen el, de ehhez jelentős reformok végrehajtására van szükség. A prioritások közé tartozik a magánszektor mozgósítása, az üzleti környezet további javítása, a humán tőke fejlesztése, az intézményi kapacitások erősítése, valamint a Nyugat-Balkánnal és az Európai Unióval fenntartott szorosabb gazdasági integráció. Emellett kulcsfontosságú a zöld- és digitális átállás felgyorsítása.
A Világbank elemzése szerint a 2025 és 2026 közötti időszakban Szerbia gazdasági növekedése várhatóan 3,5 és 4 százalék között alakul, ami meghaladja a fejlődő európai és közép-ázsiai országok átlagos, 2,5 százalékos növekedési rátáját. 2025-re 3,5 százalékos, 2026-ra viszont már 3,9 százalékos bővülést jeleznek az elemzők.
A gazdasági növekedést továbbra is elsősorban a belső fogyasztás fogja hajtani, de a beruházások szerepe is fontos lesz. Az infláció fokozatos csökkenése, valamint a Szerb Nemzeti Bank által kitűzött célinflációs tartomány elérése szintén pozitívan hat a gazdasági környezetre.
Ugyanakkor a Világbank figyelmeztet arra, hogy a növekedést kockáztathatják a globális kereskedelmi bizonytalanságok, az állami vállalatok gyenge teljesítménye, valamint az éghajlati szélsőségek, amelyek hatással lehetnek a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára.
A jelentés kiemeli, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává válhat, mivel a régió többi országában a növekedés 2025 és 2026 között várhatóan 3,4 százalék körül alakul, szemben Szerbia 3,5–3,9 százalékos ütemével.
Összességében a Világbank úgy látja, hogy Szerbia gazdasági kilátásai kedvezőek, feltéve, ha a szükséges reformok folytatódnak és sikerül kezelni a potenciális kockázatokat.
Nyitókép: Pixabay
