A hétvégén ünnepelték meg a zombori Magyar Polgári Kaszinóban a 200 éves hagyományú zombori magyar műkedvelő színjátszás jubileumát. A jeles alkalomból sor került az újonnan alakult színjátszó szakcsoport bemutató előadására is. Vígjátékkal debütáltak, telt ház előtt. A bemutatót megelőzően plakát- és fényképkiállítás nyílt a jubileum alkalmából. A vendégeket, egykori és mai színjátszókat, a nézősereget Szlákó József, a Magyar Polgári Kaszinó elnöke köszöntötte.
– A tárlat anyagába megpróbáltunk összegyűjteni mindenféle anyagot, legyen az fotó, plakát, iromány, amit ki tudunk helyezni és meg lehet tekinteni. Ebben kértük több kedves támogató, pártfogó, ismerős segítségét. Itt meg kell említenem a Zombori Népszínház vezetését, szakmunkatársait is, akiknek sikerült egészen 1885-ből találni olyan plakátot, amelyet most büszkén kiállíthattunk – hallottuk az elnöktől.

Szlákó József, a Kaszinó elnöke köszöntötte a jelenlévőket (Fotó: Kőműves Zoltán)
Thyssen Zsuzsanna író, újságíró, publicista nyitotta meg a kiállítást, majd felidézte a helyi amatőr színjátszás múltját.
– Ma többszörösen is a zombori magyar színjátszást ünnepeljük, hiszen néhány hét múlva, május 29-én lesz 200 éve, hogy először került sor magyar nyelvű színházi előadásra Zomborban. A történelmi iratok szerint Győri Ferenc főispán beiktatása adott erre alkalmat. Az új főispán ajándéka volt ez a város magyar ajkú polgárainak. A Székesfehérvárról érkezett társulat Pap Gábor Imre, vagy a királyi tekéntet hatalma című történelmi drámáját mutatta be, majd a nagy sikerű előadást még tíz másik követte. Az elmúlt évszázad egyik legemlékezetesebb előadása mindenképp a denevér nagyoperett volt 1939-ben. A Lebovics Pál, dr. Kiss Lajos (Kodály Zoltán munkatársa) és Landau Géza nevével fémjelzett nagyszabású produkció pompás díszletét Tusay Gábor készítette. Tulajdonképpen ez az előadás verbuválta össze a csapatot, amely a két világégés közötti roppant nehéz, a nemzeti kisebbségek számára szinte elviselhetetlen években a helyi magyarság számára a reménysugarat jelentette, sőt a későbbiekben, a második világháború után nemcsak talpra állította, hanem túlzás nélkül állíthatjuk, magaslatokba repítette a zombori magyar színjátszást – ecsetelte a publicista.

Jelenet az előadásból (Fotó: Juhász Emma)
Az újonnan megalakult, Rezicska Károly vezette színjátszó szakcsoport ezt követve vitte színre a Dušan Kovačević írta Maratonfutók díszköre című előadást, Ralbovszki Csaba rendezésében.
– Euforikus a hangulat, a közönség soraiban is. Egy nagy munka végére értünk, a próbafolyamat hosszú volt és ráadásul az utolsó héten kétségbeejtő dolgok történtek. Az egyik színészünk kórházba került, és egy másik is megbetegedett. Hála Istennek, már a gyógyulás útján vannak, ám mindez persze gyors szerepcserét követelt, ha nem szerettük volna, hogy kudarcba fulladjon a bemutató előadás. Két hőse is van ennek a darabnak és nagyon szépen össze lett varrva az egész, végtelenül büszke vagyok a szereplőgárdára. Most szurkolunk, hogy minden jól menjen a szereplésünkkor a közelgő, Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján. Később pedig természetesen további helyi és tájolási bemutatkozások várnak a társulatra – mondta Ralbovszki.
A Magyar Nemzeti Tanács nevében Kabók Erika, a Végrehajtó Bizottság tájékoztatással megbízott tagja szólt a zombori művelődési ünnep jelentőségéről.
– Mindenféle közösségi megmozdulás, amely kis településeken, városokban, akár a szórványban megvalósul, az különösen jelentős, hiszen ez azt jelenti, hogy vannak olyan fáklyavivők, akik összefogtak, akik szabadidejüket nem sajnálva létrehoztak egy előadást, produkciót, azért, hogy erősítsék a közösséget. Ez pedig, hogy a 200 éves hagyományú zombori magyar színjátszás újraéled, még hangsúlyosabbá teszi ezt az ünnepet. Nagyon örülök, hogy létrejött itt egy csapat, és bízom benne, – sőt ilyennek ismerem a zomboriakat –, hogy a közösség éltetni fogja ezt a hagyományt – nyilatkozta az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja.

Nyitókép: Az ünneplő közösség, közönség (Fotó: Kőműves Zoltán)