A Lazar cár utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben
Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Lazar cár utca a Jovan Zmaj utca és a Petar Leković utca között található, és Lazar Hrbeljanović után kapta a nevét.
Lazar Hrbeljanović középkori szerb uralkodó volt, aki a Szerb Császárság szétesése után a birodalom területén létrehozta a legnagyobb és legerősebb államot. Bár a fejedelem címet viselte, a szerb népi folklór Lazart cárként ismerte. Lazar fiatalkorát Dušan cár udvarában töltötte, majd Dušan fiát, Uroš cárt szolgálta, akitől a fejedelem címet is kapta. 1371-ben a maricai csatában elestek a nagy hatalmú Mrnjavčević fivérek, és Uroš cár is elhunyt. Lazar fejedelem ezután kezdett felemelkedni. 1373-ban I. Tvrdko bosnyák bán és Nagy Lajos magyar király támogatásával legyőzte Nikola Altomanović szerb zsupánt. Ezzel jelentősen megnövelte államának területét. Megszerezte többek között Rudnikot, Užicét és a Nyugat-Morava körüli területeket. Uralkodása alatt igyekezett a Nemanjić-dinasztia tradícióit feléleszteni. Felesége, Milica, Vukannak, Stefan Nemanja legidősebb fiának a leszármazottja volt. 1375-ben kiegyezett a konstantinápolyi patriarchátussal, lemondott a szerbek császári címhez való jogáról, cserébe Bizánc elismerte a szerb patriarchátus önállóságát. Országa területén az első nagyobb oszmán sereggel 1381-ben csapott össze. Országa, mivel az északi szerb területeket foglalta magába, addig elkerülte az oszmán hódítókat. 1386-ban két szerb tartományúr, Vuk Branković és Đorđe Balšić is elismerte Lazar fejedelem fennhatóságát. Szintén ebben az évben a szerb seregek Lazar fejedelem vezetésével Toplice közelében győzelmet arattak a törökök felett. 1389-ben aztán I. Murád szultán nagy hadjáratot indított a még független szerb területek ellen. A szerbek seregét Lazar fejedelem vezette. Haderejét kiegészítette még a boszniai haderő és helyi albán katonák. A csatára 1389. június 28-án került sor rigómezőnél. Ez volt a XIV. század egyik legnagyobb összecsapása. A csatában Lazar fejedelem és I. Murat is elesett. Mivel Lazar fejedelem fia, Stefan Lazarević még kiskorú volt, nevében Milica fejedelemné irányította az országot, aki kénytelen volt elismerni a szultán fennhatóságát.
A Lazar cár utca a dualizmus korában a Fűzfás utca nevet viselte. Az utca ugyanis egykoron lapos területen haladt északi irányba a Sétaerdő felé, amelyet egykor Velgyevának neveztek, és amelyen 1770 körül vagy még korábban fűzfákat ültettek. E fűzfák emlékét őrizte valamikor az utca elnevezése. Az I. világháború alatt aztán az utcát Szemere utcává nevezték át, Szemere Bertalan, az első felelős magyar kormány belügyminisztere és a Magyar Királyság második miniszterelnöke után. Az I. világháború végét követő impériumváltás után kapta az utca a Lazar cár nevet, amelyet a II. világháború után is megtartott és azóta is visel.