A köztársasági képviselőház pénteken megkezdett rendkívüli ülésén 26 napirendi pont szerepel, köztük több államközi megállapodás, független szabályzótestületek munkájának 2021-re vonatkozó beszámolója, valamint pénzügyi megállapodások és hitelszerződések. A képviselők a napirendi pontokról egységesített vitát folytattak.
A Pénzügyi Tanács 2021-re vonatkozó jelentésében arra mutattak rá, hogy továbbra is az állami költségvetésben számos tétel nyomát nem lehet követni. A büntetések, vagy a vállalatoknak nyújtott támogatások nem elég transzparensek, az emberi és kisebbségi jogokat érintő jelentésekből kiderül, egyre nő a bizalom a jogok védelmét biztosító testületek felé, ám továbbra sincsenek sokan tisztában a jogaikkal.
A köztársasági képviselőház ülése (Fotó: Beta)
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában az emberi- és a kisebbségi jogokkal foglalkozó független testületek, így a közhasznú információk és a személyi adatok biztosának, valamint a nemi egyenjogúsági biztos, illetve a köztársasági ombudsman jelentésére tért ki. Rámutatott, a független szabályzótestületek munkája fontos a jó közigazgatás kialakításában, éppen ezért foglalkozik több nemzetközi jogszabály is velük, mert a demokráciát, az emberi jogokat biztosítják, a korrupció jelenlétét csökkentik, illetve lehetővé teszik, hogy a kisebbség és az érzékeny csoportok is hallassák hangjukat. Mint mondta, ezekről a jelentésekről a parlament a december végi üléseken szokott vitát folytatni, de az új kormány késleltetett megalakulása miatt indokolt a mostani késés. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban több alkalommal is a plénum napirendjére kerülnek a jelentések, hiszen csak így lehet figyelemmel követni a javaslatok implementációjának kérdését. A jogok érvényesítésében még vannak gondok. Kovács elmondta, az ombudsmanhoz érkező legtöbb panasz (40 százalék) az ingatlanra és a gazdasági jogokra vonatkozott, a kisebbségi jogok érvényesülése terén csökkent a panaszok száma, ám azok évről évre ismétlődnek. A nemzeti kisebbségi tanácsok legtöbbször arra mutattak rá, hogy az oktatásban nem tudják érvényesíteni a jogaikat. Kovács Elvira rávilágított arra, hogy a kultúra terén is hasonló gondok merülnek fel, így márciustól olyan törvénycsomagra számít, amelyeket össze kell hangolni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel, hogy a felmerülő problémákat orvosolni tudják. Hangsúlyozta, több esetben a polgárok nem élhettek kisebbségi jogaikkal, sőt nem is tájékoztatták őket kellő mértékben a jogaikról, így többek között a nyelvük használatának lehetőségéről. Az igazságszolgáltatás terén még mindig nem érvényesült kellő mértékben a részarányos foglalkoztatás, és a 64 bíróság közül 4 alapfokú bíróság tartott eljárást a kisebbség nyelvén, így Novi Pazarban, Szabadkán (119 eljárás magyar nyelven), Újvidéken (10 eljárás magyar nyelven) és Nišben, míg a szabálysértési bíróságok közül csupán Zentán (2 eljárás magyar nyelven) és Szabadkán (1 eljárás). Mint mondta, az ombudsmanhoz intézett panasz legtöbbször az önkormányzatok munkájára vonatkozik.
Goran Vesić építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter a gyorsvasút építési munkálatainak folytatására tért ki, két olyan törvényt terjesztett elő, amelyeknek köszönhetően megvalósulhat majd a Belgrád és Niš közötti vasút rekonstrukciója és korszerűsítése. Így javasolta a 10-es vasúti folyosó pénzügyi keretmegállapodásának megerősítéséről szóló törvény elfogadását, amit Szerbia az Európai Beruházási Bankkal kötött, valamint a szintén 10-es vasúti folyosóra vonatkozó hitelmegállapodásának megerősítéséről szóló törvényt, amellyel ratifikálják a Szerbia és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti hitelmegállapodást.
Vesić kiemelte, hogy a munkálatokat ezen a szakaszon akkor kezdenék meg, amikor elkészül a gyorsvasút Újvidék és Szabadka közötti szakasza. Rámutatott, ezt a vasútvonalat ezt követően Preševo felé is folytatni lehet majd. A Belgrád–Niš vasúti szakasz értéke 2 milliárd 775 millió euró, ehhez az Európai Unió 598 millió euró vissza nem térítendő összeggel járul hozzá. Szerbia 527 millió eurót ruház be a reményei szerint az ország vasúti szállításának gerincét jelentő építésbe. A következő évtized a vasúti beruházások évtizede lesz, szögezte le a miniszter. Mint mondta, az EU-ban az elkövetkező tíz évben megduplázódik a vasúti vágányok száma, mert ez a legolcsóbb és legbiztonságosabb közlekedési forma. Ehhez a fejlesztéshez Szerbiának is csatlakoznia kell, a nagy sebességű vasutak megépítésével.
Miloš Vučević védelmi miniszter a katonaság multinacionális bevetésekben való részvételével foglalkozó törvény módosítását terjesztette elő. Kiemelte, a módosítás az EU mozambiki katonai missziójára vonatkozik, illetve az EU HEBROK katonai egységeinek missziójáról, ahol több állam katonai erői vesznek részt. A törvénymódosítások a gyorsabb cselekvésre tesznek lehetőséget. Kiemelte, ebben az évben a hadsereg Cipruson, Libanonban, a Közel-Keleten, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szomáliában tervez bevetéseket, míg a Belügyminisztérium tagjai Cipruson, az igazságügyi minisztérium pedig Dél-Szudánban.
Nyitókép: Kovács Elvira
