Beszélhetünk-e boldogságról a holokauszt után? címmel Rozványi Dávid író és Török Tünde előadó tartott rendhagyó irodalomórát az általános iskolák 7. osztályos tanulói számára pénteken a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ szervezésében, amit másnap a Bibliai Boldogságbolt mesék című könyv bemutatója követett a Kiszsinagógában. Rozványi Dávid, a Boldogságbolt-trilógia szerzője alkotótársával együtt a Biblia és az irodalom tükrében igyekezett megválaszolni a rendezvény címében feltett kérdést.
– A zentai Kiszsinagóga átadása óta ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen program ezen a helyszínen is megvalósult – hangsúlyozta Tóth Dorottya, a Kiszsinagóga programszervezője. Mint mondta, az előadók a könyvben szereplő novellákkal szőtték egybe a holokauszt tanulságait, amit játékos, interaktív elemekkel is kiegészítettek.
– Tapasztalatunk szerint a diákok erre fogékonyak voltak, élvezték a programot, amelynek a végén egy közös verset is írtak a költővel. A másnapi könyvbemutatón szerényebb létszámban voltunk jelen, tekintettel arra, hogy az időpontunk egybeesett Ferenc pápa temetésével – tette hozzá Tóth Dorottya.
Rozványi Dávid az előadás kapcsán elmondta, hogy idén a vajdasági írói körútjuk kezdő- és végpontja is Zenta, célja pedig az, hogy a fiataloknak a holokausztról és a boldogságról meséljenek.
– A holokausztmegemlékezések alapgondolata a gyász az elveszejtett nemzettársainkért, de emellett beszélnünk kell arról is, amit Kertész Imre a koncentrációs táborok boldogságának nevez. Beszélni kell arról, hogy milyen tökéletes tömeggyilkos gépezetet hoztak létre, és hogy akik meghaltak, ugyanolyan emberek voltak, mint mi, de beszélni kell arról is, ami erőt adhat nekünk: a remény, a jóság és az újjászületés boldogságáról. A reményről, ami a halálra ítélt, állati körülmények között tartott embereknek erőt adott a túléléshez. A reményről, ami Izrael állam himnuszának is a címe. A jóságról, hogy bár az élet minden területét átitatta az embertelen diktatúra, mindig voltak, akik az életüket is feláldozva segíteni próbáltak az üldözötteken. És az újjászületésről, mert bár igaz, hogy a zsidóságot 1942-ben megsemmisítésre ítélték, de 1948-ban mégis létrejött nemzeti otthonuk – emlékeztetett Rozványi Dávid.
Hozzátette, hogy a rendhagyó irodalomórán a saját írásai mellett Gárdonyi Géza és Kertész Imre művei is előkerültek, az interaktív gyakorlatokat pedig azért építették be az órába, mert az irodalom és a történelem önmagában nem elég ahhoz, hogy a fiatalok át tudják élni a tragédiát. A könyvbemutató családias hangulatú beszélgetéssé alakult, melynek során jobban el tudtak mélyedni a holokauszt filozófiai és lélektani kérdéseiben.
