Múlt pénteken, március 9-én megcsörrent a vállalati telefonom. „Jó napot! Horváth Zsuzsannával beszélek az X utca Y számból?” – kérdezte szerbül egy rendkívül barátságos férfihang. „Igen...” – válaszoltam gyanakvóan, mert már sejtettem, hogy ez nem a munkámmal kapcsolatos beszélgetés lesz. „Kedves hölgyem, Oliver vagyok az X. Y. (ez nem a reklám helye) cégtől, és mivel tegnap, nőnapon nem dolgoztunk, ma van viszont az igazgatónőnk 54. születésnapja, úgy döntöttünk, hogy három hölgyet egy rendkívül kedvező ajánlatban részesítünk, és ön lett az egyik szerencsés. Van a kínálatunkban egy 5 cm vastag egyiptomi gyapjúpaplan, amely télen fűt, nyáron hűt, és a svájci, svéd és német szállodákban is ezt használják... És tudja, milyenek ezek a nyugatiak, nem vesznek akármit. Szóval, ez a paplan egyébként 195 euróba kerül, de ma egy soha vissza nem térő ajánlatban 9500 dinárért két paplant kap, ráadásul nem egy, hanem két Armani parfümöt, amelynek darabára 45 euró. Kedves Zsuzsanna, gondolom, ismeri az Armani nevet...” „Hogyne... De honnan van meg önöknek az én telefonszámom és a címem?” – kérdeztem. „Valószínűleg vásárolt már az üzletünkben valamelyik bevásárlóközpotban.... (Nem vásároltam.) És mondja, kedves Zsuzsanna, mivel ma csak 14 óráig dolgozunk, tudja, szülinapot ünnepelünk, holnap meg szombat, szombaton viszont ki dolgozik, ugye... megfelel önnek, ha hétfőn feladjuk, és ön kedden megkapja a csomagot? És mondja, ez a cím, ahol ön lakik, ez ház vagy lakás?” „Engem nem érdekel az önök ajánlata” – erre a válaszra nem számított. Döbbent csönd után szólalt meg: „Hogyhogy nem érdekli?! Hallatlan! És miért nem közölte ezt velem a beszélgetésünk elején?! Hagyta, hogy végigmondjam!” – ezt már a szerepéből teljesen kiesve ordította. „Azért, mert jólnevelt vagyok” – közöltem vele nyugodtan. „Ha, jólnevelt...” – mondta cinikusan, és megszakította a vonalat.
Eldöntöttem, máskor is így viszonyulok a telemarketingesekhez. Ők elmondják az övékét, én pedig megköszönöm. Az ember mindig hall valami újat. Egyébként miből jöttem volna rá, hogy miért járnak a svédek nyáron paplanba burkolózva?
