Legyen elég!

Pontosan három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én a kora reggeli órákban Ukrajna egész területén légiriadók fülsüketítő zaja riasztotta fel az embereket, amit hamarosan lehulló bombák ezreinek robaja váltott fel. Oroszország, habár már nyolc éve hibrid háborúban állt Ukrajnával szemben, ezúttal nyíltan is megtámadta szomszédját.

Tisztán emlékszem arra a napra, annak ellenére, hogy az amerikai hírszerzés hónapok óta rendszeresen figyelmeztetett egy orosz támadás lehetőségére, amíg az be nem következett, sosem gondoltam volna, hogy a második világháború után ismét megtörténhet államközi nyílt fegyveres konfliktus Európa területén. A korábbi évek tapasztalatai mind azt mutatták, hogy a pattanásig feszült politikai helyzeteket Európa és a világ vezető politikusai mindig el tudták simítani békés, diplomáciai úton. Három évvel ezelőtt azonban már nem sikerült megakadályozni a háborús forgatókönyv megvalósulását. Az orosz szóhasználat által „különleges hadműveletnek” nevezett nyílt konfliktus Ukrajna, mint orosz érdekövezet, a NATO és az Európai Unió általi „bekebelezésének” megakadályozása, valamint az ország „demilitarizálása” és „denacifikációja” miatt indult, míg a másik fél szerint Oroszország imperialista törekvései okolhatóak ezért. Bárhogy is legyen, az eltelt három esztendő alatt rengetegen vesztették életüket, nyomorodtak meg testileg és lelkileg, hagyták el otthonaikat, vagy váltak hontalanná mindkét oldalon. A háború valódi pusztításáról jelenleg sincsenek pontos adataink, viszont az alábbiakban megpróbálunk egy megközelítő képet alkotni a veszteségekről, valamint nagy vonalakban a harcok folyamáról is.

GYORS OROSZ SIKER HELYETT ELHÚZÓDÓ HÁBORÚ

Azon a februári reggelen az orosz haderő északról, keletről és délről is támadást indított, a világ pedig feszülten figyelte az eseményeket. Az ukrán haderő makacs ellenállásával jócskán meglepte az oroszokat, így a gyors siker elmaradt. A támadók, bár már a külvárosaiban jártak, mégsem tudták elfoglalni Kijevet, ugyanakkor a többi frontszakaszokon sem tudtak kiemelkedő eredményt elérni. Ez alól csak a déli frontszakasz képez kivételt, ahol március elejére bevették Herszon városát, ami a róla elnevezett terület székhelye is egyben. Az ukránok ellentámadásainak köszönhetően az orosz invázió mindenütt megakadt, majd hamarosan az oroszok arra kényszerültek, hogy az addig megszállt területek mintegy negyven százalékáról kivonuljanak. A következő évben az ukrán ellentámadások rendre elakadtak, egyebek mellett a jól kiépített orosz védelmi vonalaknak is köszönhetően, így gyakorlatilag patthelyzet alakult ki. Az orosz haderő gyors offenzívájának kudarcát követően nyilvánvalóvá vált, hogy mindkét félnek hosszú, hónapokon, akár éveken át elhúzódó háborúra kell felkészülnie. A drónok fokozatosan egyre nagyobb szerepet kaptak a fronton, hiszen mozgékonyságuknak is köszönhetően érzékeny veszteségeket tudtak okozni az ellenségnek, mind élőerőben, mind pedig a haditechnika tekintetében.

Közben a nyugati világ, élén az Egyesült Államokkal és az Európai Unió tagállamainak többségével, irdatlan mennyiségben ontották a pénzt és a haditechnikát Ukrajnának, amelynek köszönhetően sikeresen ellen tudtak állni az orosz inváziónak. Az ukrán elnök a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a háború eddig 320 milliárd dollárba került, amelyből Ukrajna polgárai 120 milliárdot álltak, a többi 200 milliárd dollárt pedig az Egyesült Államoktól és az európai szövetségesektől kapták fegyvercsomagok formájában. Szavai szerint az Egyesült Államok 67 milliárd dollárnyi értékű fegyvertámogatással és 31,5 milliárdnyi közvetlen pénzsegéllyel járult hozzá Ukrajna támogatásához. A fegyverszállítások kezdetben csak halált nem okozó katonai felszerelésekre szorítkoztak, amelyek végül az F-16-os vadászgépek, rakéták, drónok, különféle harckocsik és más harci eszközökben csúcsosodtak ki. A másik oldalon viszont egyre inkább nyilvánvalóvá vált Irán és Észak-Korea támogatása, ami főként drónok és rakéták szállításában nyilvánult meg, viszont néhány hónappal ezelőtt már észak-koreai katonák is megjelentek a harctéren, igaz, csak az ukrán hadsereg által még tavaly, augusztus elején megszállt, Oroszországhoz tartozó kurszki területen.

MÉRHETETLEN VESZTESÉGEK

Mint azt már említettük, az elmúlt három év emberi és anyagi veszteségeit jelen pillanatban lehetetlen pontosan megállapítani. A harcban álló felek ellentmondásos és nyilvánvalóan valódi tényeket elhallgató adatokat tesznek közzé, azonban ezeken kívül kevés forrásból szerezhetünk információkat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben az amerikai NBC hírcsatornának elmondta, hogy több mint 46 ezer ukrán katona vesztette életét, és mintegy 380 ezren sebesültek meg. Jurij Butuszov, egy független ukrán haditudósító decemberben katonai forrásokra hivatkozva azt állította, hogy körülbelül 70 ezren haltak meg, és 35 ezren tűntek el. Számos nyugati sajtóorgánum európai és amerikai forrásokra hivatkozva rendkívül eltérő számokról számolt be – a becslések szerint 50 ezer és 100 ezer között lehet az ukrán katonai veszteség.

Oroszország 2022 szeptembere óta nem közölt hivatalos adatot katonai veszteségeiről, akkor kevesebb mint 6000 halottról számolt be, amely nyilvánvalóan eltér a valóságtól. Több független vizsgálat, amely nyílt forrásokra – például helyi tisztviselők és családtagok haláleset-bejelentéseire – támaszkodik, az orosz hadsereg hatalmas veszteségeiről tájékoztatott. A Mediazona orosz hírportál és a BBC orosz szolgálata szerint eddig mintegy 91 ezer elesett orosz katona nevét sikerült azonosítaniuk, és úgy vélik, hogy a valós szám ennél jelentősen magasabb lehet. A tavalyi év végén Lloyd Austin volt amerikai védelmi miniszter 700 ezerre becsülte az orosz haderő veszteségeit halottakban és sebesültekben. Ehhez hozzá kell még számítani az Oroszország mellett harcoló észak-koreai katonák veszteségeit is, amely Szöul szerint eléri az 1100-at, míg Kijev szerint ez a szám megközelíti a háromezret.

Az említett adatokhoz még nem adtuk hozzá a harcok következtében elhunyt, megsebesült, vagy eltűnt civilek számát, amely eléri a több tízezret, de nagy valószínűséggel még ennél is nagyobb lehet.

LÁTHATÓ KÖZELSÉGBEN AZ ÖLDÖKLÉS VÉGE

Donald Trump nemrégiben újonnan megválasztott és hivatalba lépett amerikai elnök adminisztrációja minden erejével azon fáradozik, hogy véget vessen az Ukrajnában zajló értelmetlen öldöklésnek. Ennek egyik első lépéseként Szaúd-Arábiában tartottak megbeszélést amerikai és orosz tisztségviselők az ukrajnai háborúról. A megbeszélésen jelen volt többek között Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, azonban sem Ukrajna, sem az Európai Unió képviselői nem kaptak helyet a tárgyalóasztalnál. Ez természetesen az érintettek nemtetszését váltotta ki, ugyanakkor a Trump-adminisztráció kommunikációja szerint a megbeszélés egyelőre csak annak felmérésére irányult, hogy Oroszország valóban szeretné-e lezárni a háborút. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat, továbbá egyebek mellett a kapcsolatok normalizálásáról is megegyeztek.

Az amerikai–orosz közeledés hatására, valamint azért is, mivel a Trump-kormányzat az Európai Uniót és Ukrajnát megkerülve kezdene béketárgyalásokat Oroszországgal (később megváltoztatva álláspontjukat már azt nyilatkozták, hogy helyet biztosítanak számukra a tárgyalóasztalnál), Emmanuel Macron francia elnök a múlt hét folyamán több európai ország vezetőjével is egyeztetett. A találkozó eredményeként egyetértettek abban, hogy az EU-nak tovább kell erősítenie védelmét, támogatnia kell Ukrajnát, és az amerikai-európai kapcsolatok jelentőségét is hangoztatták. A múlt hét folyamán azonban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij is éles szóváltásba kezdett. Trump ugyanis egyebek mellett „diktátornak” és „mérsékelten sikeres komikusnak” nevezte Zelenszkijt, valamint a támogatottságát négy százalékosra értékelte és választások kiírására szólított fel, az ukrán elnök ezzel szemben úgy értékelt, hogy Trump Oroszország által kreált dezinformációs buborékban él. Trump állításai a felmérések alapján teljesen alaptalanak, ugyanis annak ellenére, hogy megválasztása óta jelentősen csökkent Zelenszkij támogatottsága, mégis jelenleg 54 és 57 százalék között alakul. A választások kiírását azonban az ukrán alkotmány háborús helyzet idején nem teszi lehetővé, ugyanakkor számos más tényező is ellehetetleníti ennek megvalósítását. Trump Ukrajna háború utáni támogatásáért cserébe az ország ritkaföldfém-készleteire tenné rá a kezét, mintegy 500 milliárd dollárnyi értékben. Az egyezmény már készülőben van, és a jelek szerint Zelenszkij is hajlandó annak elfogadására.

A nehézségek ellenére már körvonalazódni látszik a béke, ami a jelek szerint inkább Oroszország számára lesz kedvező. Ukrajna 2014 előtti határait már nem fogják visszaállítani, így várhatóan le kell majd mondania a megszállva tartott területeiről, persze bizonyos garanciák biztosítása mellett. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által még tavaly decemberben elvégzett és idén januárban közzétett közvélemény-kutatás szerint a polgárok mintegy 38 százaléka beleegyezne abba, hogy a megszállt területeket elcsatolják az országtól, csak érjen véget a háború. Ez az arány 64 százalékot tesz ki, ha konkrét biztonsági garanciákat is biztosítanak az ország számára. Az elmúlt héten Kijevben tiltakozó megmozdulást is tartottak, békét követelve, mindez arra enged következtetni, hogy az ukrán emberek is belefáradtak a háborúba, és mind többen kiáltják: legyen elég!