A lakodalom hagyományai közösségtől, családtól, vallástól, vagy országtól függően különböznek, mégis az esküvő mindenhol ugyanazt jelképezi: két ember kapcsolata új szintre kerül. Ehhez viszont útravalóra is szükség van.
Amíg a csehek valami aprósággal lepik meg a házaspárt (például sótartóval) és a vacsoráját is mindenki maga fizeti, addig a Balkánon sokszor abban versengenek, ki ad nagyobb, gazdagabb fogadást és ki visz pazarabb ajándékot.
Ma már a tárgyajándékot borítékok váltották fel, hiszen sokszor a fiataloknak az új élethez anyagi támogatás szükséges. „Legalább a vacsora árát vissza kell adni” – tartják sokan. És bár a lakodalom középpontjában a szerelem, az összetartozás kell, hogy álljon, anyagias világot élünk.
Egyre többször hallani, a borítékok egy része üres. Sok helyen őrt állítanak az ajándékdoboz mellé, megakadályozva a „haszonszerzők” dolgát, holott sokszor nem is azzal van a baj, hogy valaki illetéktelenül belenyúl a borítékba, hanem inkább azzal, hogy az esküvő a vendégnek is költség, és a számos kiadás miatt a borítékba már nem jut. Boríték nélkül, vagy kis összeggel megjelenni pedig nem illik…
Vagy mégis?
