A mondás úgy tartja, hogy a májusi eső aranyat ér. A gazdák az idén is nagyon várták, hogy végre esni kezdjen, most viszont már azért rimánkodnak, hogy hagyja abba. A folyamatos esőzések miatt óriási a páratartalom, és ez a különböző betegségeknek kedvez. Ha termést akarnak a búzán, akkor muszáj lepermetezniük a fertőzések ellen. És ki tudja, hányszor kell még permetezniük aratásig? A sok méreg pedig nem tűnik el csak úgy, miután a gazda elvégezte a feladatát. Felszívódik, lerakódik, és hosszú távon belekerül a mindennapi kenyerünkbe. Elmondható tehát: az emberi ténykedés miatt változó klíma egyik következménye, hogy egyre több mérget viszünk be a szervezetünkbe. És ez csak egy szegmense a számos mérgezésnek és káros hatásnak, ami nap mint nap ér bennünket. A profit annyira fontos lett, hogy bármit feláldoznak érte: a természetet, az éghajlatot, az emberek egészségét és életét is. Amíg a technikai fejlődés ezerrel robog, addig szellemileg ott vagyunk a barlangban egy bunkóval a kezünkben. Ha nem változtatunk, akkor hamarosan az emberszabású rokonaink is megelőznek szellemi téren. Habár, egyes trash realityk láttán az is megfordult a fejemben, hogy ez talán már meg is történt.
