A nyereményjátékok mindenképp hozzátartoznak számos gyengémhez. Ez nem jelenti azt, hogy kaszinókba járok, azt sem, hogy pénzbe kártyázok, fogadok vagy lottózok. Egyiket sem teszem, ám amióta az internet rendszeres látogatója lettem, sokszor azon kapom magam, hogy megfeledkezve eredeti célomról, önkéntelenül nyúlok az egér után, ha valahol jobb oldalt a képernyőn csábító játékra szólítanak: csupán kattintani kell, és máris enyém lehet a... bármi.
Persze, nem olyan egyszerű nyerni! Csaknem reménytelen, hisz eleve az a cél, hogy az elérhetőségemet megadjam, és használják a címemet. Sokan rég megtanulták a leckét, és nem játszanak, ám vannak gyenge diákok, akik újra meg újra visszaesnek. Bevallom, ez utóbbiak közé tartozom. Épp ezért – játékban lévén – tudom, hogy a szűrő a játék meghirdetőinél is működik. Bármennyire is sajnálom, sőt furcsállom, mind gyakoribb az olyan nyereményjáték, mely kizárólag országhatáron belül működik. „...csupán magyarországi lakhellyel rendelkezők számára” – figyelmeztetnek arra, hogy biz' nem oda tartozom. Talán okuk van rá. Egyszer talán megértem.
