Szabadkán történt a helyi buszjáraton: a központban lévő állomásnál késésben volt két nő, s a buszsofőr kedvesen megvárta őket, kinyitotta a hátsó ajtót, ahol felszállt a történet két főszereplője. A busz vezetője türelmesen várt, hátha megindulnak maguktól jegyet váltani, ám amikor már nem bírta tovább, hátraszólt, kéri, vegyenek buszjegyet. Az egyik nő előrecammogott, majd hátrakiáltott barátnőjének: Hé, amíg én jegyet váltok, szaladj már le a pékségbe, vegyél kenyeret! A busz utasai és a sofőr sem hitt a fülének. A nő le is szállt a buszról, beszaladt a buszállomás melletti pékségbe, mire a sofőr illedelmesen megkérdezte a jegyet váltó barátnőt, nem gondolja talán komolyan, hogy meg is várják a hölgyet, hogy megvegye a kenyeret. Még neki állt feljebb, és hangosan visszakérdezett: NEM várja meg? Akkor én is leszállok! – mondta fenyegető hangon az asszony. A sofőr örömmel nyitotta ki az ajtót, és azt mondta, csak tessék asszonyom. A buszban ülők pedig nem tértek magukhoz a meglepetéstől. Egy ideig próbálták leplezni, hogy majd megfulladnak a nevetéstől, de végül hangos hahotázásba tört ki mindenki. Köszönjük a hölgyeknek, hogy bearanyozták néhányunk napját!
