Az 1970-es években élte virágkorát, de később is folyt országunkban az ún. babaexport – cikkezett az utóbbi hetekben több hazai sajtóorgánum. Az egykori Jugoszláviában sok szerbiai, a nyugat-európai babáktól vitálisabbnak ítélt gyermeket adtak örökbe külföldieknek. Elsősorban két civil szervezet, az Astra és az Eltűnt Babák Szüleinek Belgrádi Csoportja foglalkozik a gyanús esetek kutatásával, utóéletével. Ők hozták nyilvánosságra, hogy az elmúlt évtizedekben Szerbiában akár 6000 család életében is lejátszódhatott pl. az alábbi forgatókönyv: a baba egészségesen megszületett, az édesanya láthatta is újszülöttjét, majd röviddel a szülés után közölték vele, hogy a gyermek elhunyt. A család nem temethette el hozzátartozóját, őt a kórház nem adta ki. A szülőkben idővel egyre erősebbé vált a gyanú: a gyermeküket eladták, a szerbiai szülőotthonból külföldre vitték. Kétszer adtam életet kisbabának. Mindkét esetben békés, természetes szüléssel zárult az örömteli várakozás. A topolyai szülészeten dolgozók részéről nem nélkülöztem a segítő jobbot, a biztatást, a megértő érintést. Jóleső érzés visszagondolni, hogy velem szemben is türelemmel, elvárások nélkül, figyelemmel viselkedtek, miközben újszülöttjeim méltó fogadtatásban részesültek.
