Pénteken azt mondták, lesz áram bőven, gázt is raktároztunk, és a szén bányászata is a megfelelő tempóban folyik. Ekkor kezdtem el gondolkodni azon, hogy jó lenne megjavíttatni a bojlert, ha mégsem lenne gáz, akkor tudjunk árammal is vizet melegíteni és zuhanyozni. Majd hétfőn azt a hírt hallottam, mindaz, amit múlt héten állítottak, nem igaz. Komoly gondok lesznek a gázzal, szenet már nem is lehet kapni. Már keresem is a mestert. Egyben örülök, amiért úgy döntöttünk, hogy nem csak gázzal fűtjük a házat, hanem szilárd tüzelős rendszert is kötöttünk a központi kazánra. Biztos, ami biztos.
Az igen mostanában nemet jelent. A nem pedig igent. Amikor azt közlik, nem emelik az áram árát, akkor másnap jelentkezik valaki, aki azt kijelenti, dehogynem. Nem fogják a nyugdíjasokat bántani, majd pár hét múlva bejelentik, mégis csökkentik a legidősebb polgárok juttatásait is.
Csak arra gondolok, mi lenne, ha én így nevelném a gyerekemet?! Ha ötöst hoz haza megdícsérem, ha egyest, leszidom, majd másnap pont az ellenkezőjét teszem... Mire számíthat, hogyan fog viselkedni, mikor kezd el lázadozni?
