Október hónap neve a latin October, „nyolcadik” hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, mivel a hónapot önmagáról szerette volna elnevezni, de rossz császár volt, a „domiciánus” hónapnév nem kellett senkinek.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak. Jankovics Marcell Jelkép kalendárium című kötetében olvashatunk a föntiekről részletesen. A grafikusművész, néprajzkutató, művelődéstörténész szerint a naptár az égi mozgások megfigyelésén alapszik, az égi rend tükre. Az égi rend viszont eleink számára még nem is olyan régen az isteni törvényt jelentette. Ebből következően a naptár szerepe, jelentősége lényegesen nagyobb volt hajdanán, mint ma. A csillagok szabták meg számunkra a létezés kereteit és feltételeit: az évszakok körforgását, a növények sarjadzásának, az állatok vándorlásának idejét, és az igényt, hogy kiismerjük az égi jeleket, amelyeket ha megváltoztatni nem is vagyunk képesek, élni azért tudjunk velük.
Azzal a tudással, amit egykor a csillagokból olvastunk ki, éltük az életünket. Sajnos a történelmi és társadalmi változások átalakították és eltörölték belőlünk ezt az ősi ismeretet.
Ragyogó csillagosak az idei októberi éjszakák. Érdemes fölnézni esténkét a magasba.
