Ma már felesleges moralizálni, dorgálom magam mind gyakrabban, amikor újabbnál újabb furcsaságokkal szembesülök arra vonatkozóan, mi mindenre képesek egyesek a profitért, a gyorsan megvalósítható, kézzelfogható anyagi haszonért. A minap világszerte hatalmas botrányt kavart egy új játék megjelenése, amelyet a gyártó kisgyermekeknek szánt. A vállalat ugyanis egy olyan plüssfigurát dobott piacra, amely első ránézésre leginkább egy szomorú, ám aranyos kukacra emlékeztet, aki arra vár, hogy valaki megölelgesse és megszeretgesse. Ha azonban jobban megnézzük, csakhamar kiderül, a plüssfigura nem egy kukac, hanem egy Ebola-vírus. Annak tudatában, hogy a világ bizonyos részén milyen óriási problémákat okoz, sok mindennek nevezhető, de aranyosnak aligha. Ahogyan maga a piacra dobás gesztusa sem szép a gyártó részéről, amelynek képviselői a támadások kereszttüzében azzal próbáltak védekezni, hogy a játék segítségével a gyerekek ismereteket is szerezhetnek. Egy olyan tájékoztató füzetecskét is adnak mellé, amelyben a vírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók szerepelnek. Joggal merülhet fel persze a kérdés, vajon a szülők esti mese helyett valóban arról akarnak-e olvasgatni a gyermekeiknek, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a gyilkos vírus, amelyet ölelgetnek. Vagy lehet, hogy ők is kacagva legyintenek az aggodalmaskodókra, mondván, ma már valóban felesleges moralizálni?
