Egy héttel ezelőtt kapta meg Palics és Moszkva az Aranyalma díjat, amelyet az idegenforgalommal foglalkozó újságírók nemzetközi szervezete ítél oda. Rangos elismerés, büszkék lehetünk rá. Ami értékes, és ami számomra szép Palicson, az az örökség, a száz évvel ezelőtt épített örökség, illetve a 150 éves park. A tavat az emberi gyarlóság tönkretette.
Nagy dolog, hogy az egyik legszebb szecessziós épületet, a Női strandot, építésének századik évfordulójára, felújították, előtte néhány évvel nyögvenyelősen ugyan, de a Nagyteraszt is rendbe tették, s most legutóbb a Bagolyvár is sorra került, legalábbis a külső falai.
A Nagyterasz felújításának befejezését követő egy héten belül már omlott a vakolat a külső falakról. Nem is értettem, hogyan adhat ki vállalat, vállalkozó ilyen munkát a kezéből. De hogy ez nem elszigetelt eset, arra itt a legújabb példa: csak hetek múltak el, amióta befejezték a Bagolyvár felújítását, máris omlik a vakolat a falak alján. Összecsapott, szakszerűtlenül elvégzett munka. Nagyon bízom abban, hogy az önkormányzat nem fizet egy fityinget sem a vállalkozónak, vagy ha kifizette, reklamál.
Amikor bejelentették az épület felújítását, azt mondták, a munkálatok összértéke 7 millió dinár. Ennyi pénzért rendes munkát kellett volna végezni.
