2025. február 28., péntek

Jó reggelt! (2015-07-04)

Már szinte szorongva járok bevásárolni. Megrögzött piaclátogató vagyok. Egyfelől élvezem a sok színes és friss zöldségfélét, gyümölcsöt, másfelől szeretem megnézni az árusokat is. Azt tartottam eddig, hogy mindenkiről lerí, milyen a portékája.

De az idén minden hitemet elvesztettem a piacban is, meg az eddig megbízhatónak tartott tapasztalatomban is.

Kezdődött a földieperrel. Amikor hazavittem, el sem lehet rágni a gyümölcs közepén lévő „csumát”, a húsa meg mindenre hasonlított, csak nem földieperre. Meg is fogadtam, addig, amíg nem árulnak aránytalan szemeket, kicsit érettebbet meg világosabbat, keverve, addig nem fogok venni, még ha ez is a család kedvence. Mit mondjak? Alig ettünk az idén földiepret.

Július van, ilyenkor azért már elvárja az ember, hogy paradicsomízű paradicsomot lehessen venni. Nem mondom, amit kínálnak, kerek is, piros is, fénylik is a héja, de az igazihoz semmi köze. Olyan kemény, mintha nem is paradicsomról lenne szó, és „almacsutkára” hasonlító kemény, zöld közepe van. Hiába próbálkoztam más és más fajtát venni, eddig csődöt mondott a megérzésem. Annak meg már régen nem hiszek, hogy ráírják, hogy hazai termés.

Kifejezettem azt érzem, hogy bármit eladhatnak nekünk, mert megvesszük. S valóban, én is ezt teszem, nap mint nap.

Magyar ember Magyar Szót érdemel