Az EU és Oroszország a tudomány évének nyilvánította 2014-et. Amikor súlyos válság sújtja a világot, derék dolog tudománnyal és kultúrával bíbelődni. A nehéz idők korábban is kedveztek a két területnek. Több országban, sőt egy egész kontinensen, Latin-Amerikában is. A múlt században sok ottani állam került gazdasági vagy politikai válságba, esetleg mindkettőbe. Mégis, olyan irodalmi nagyságokat adtak a 20. században a világnak, mint az argentin Jorge Luis Borges, a kolumbiai Gabriel García Márquez, a perui Mario Vargas Llosa és a chilei Pablo Neruda. Utóbbi három irodalmi Nobel-díjat is kapott. Európa sem panaszkodhat. A kontinens nagyhatalma, Németország a 19. században válságokkal viaskodott, mégis kiválóan teljesített a tudományban és a kultúrában. Rudolf Diesel és mások a műszaki tudományokban szereztek világhírt. Carl Friedrich Gauß a matematikában, Johann Wolfgang von Goethe az irodalomban, ahogyan a romantika költője, Heinrich Heine is. A zeneművészetben olyan szerzők alkottak akkortájt, mint Ludwig van Beethoven, Johannes Brahms vagy Richard Wagner. Nagy kérdés, hogy sikeres lesz-e ilyen szempontból a 21. század. A válság, mint a siker egyik lehetséges feltétele, már adva van.
