Az újvidéki Berislava Berića utca (egykor Skojevska) nekem azért tetszik, mert a legzöldebbek egyike a városban, és nyáridőben például az utat a Kiszácsi utcától a Sava Kovačevićig (vagy fordítva) csaknem végig a fák hűs árnyékában tehetem meg, s ugyancsak nem kell napszúrástól tartani az utóbbi kettő közötti Kraljevića Markában sem. A Berislava Berićában csak a Kosta Trifković általános iskola nem lakóépület, s a vele szemközti oldalon van az egyetlen kb. 50 méter hosszú napos rész. Az utcában eddig padok nem voltak, a fák hűvösét csak sétálva vagy állva lehetett élvezni. Most kitettek hármat. Eltalálták, egyet sem a járda árnyékolt szegélyein, hanem éppen az iskolával szemben, ahol nyáron napközben esetleg csak napozásra lehet majd igénybe venni őket, senki sem ül oda a telefonját böngészni. Egészen biztosan még az utcára dohányozni kijáró iskolai takarítónők sem, hanem ácsorognak majd mint eddig is, 10–15 méterre a padoktól egy alacsony földszintes deszkabarakk árnyékában.
