A gyerekkel megvannak a magunk kis szokásai, mondhatni rituáléjai. Például tavasszal ibolyát szedünk, télen forró csokizunk, ősszel gesztenyét gyűjtünk a parkban, nyáron pedig fagyizunk a cukrászdában. A fagyizást mindig egy kis séta előzi meg, megbámuljuk a kirakatokat, alkalomadtán be is térünk megnézni a legújabb felhozatalt, és az sem ritka, hogy kis szajréval távozunk. Legutóbb augusztus végén voltunk hasonló körúton, kint cirka 35 fok volt, a bolt ipari klímája csak úgy okádta a hideg levegőt. Nézelődésünk közben megakadt a pillantásom valamin. Narancssárga dísztökök sorakoztak az egyik polcon. Alatta sütőtököt szorongató narancsszínű manók, amellett porcelán dísztökök idézték meg az őszt – nemcsak sárga, hanem az őszhöz köthető barna, vörös… színekben. A trópusi melegben az ember valahogyan nem a hűvös, bekuckózós őszre asszociál. Érdekes pakolgatásnak tűnhet mindez, mint ahogyan az is, hogy a karácsonyi dolgok, holmik már ősszel megjelennek a boltokban, a nyuszis cuccok már télen megérkeznek a boltok polcaira, éppen csak hogy a télapó elsuhant a szánkójával.
