Ricsi Bohóc, a gyermekek életét vidámsággal és derűvel megtöltő előadóművész a minap arra szólította fel a közéleti szereplőket, beleértve a politikusokat, a véleményformálókat és az egyéb megmondóembereket, hogy hagyjanak fel a bohóc és a bohóckodás szavak pejoratív, illetve negatív értelemben történő használatával, ugyanis mivel a bohóc szakma éppen azon dolgozik, hogy mosolyt csaljon a gyermekek arcára, méltatlannak és tiszteletlennek tartja, ha ezeket a szavakat bántó szándékkal használják.
Azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk Ricsi Bohóccal, még akkor is, ha az általa említett szavak pejoratív használatára talán már fel sem figyeltünk, ugyanis a magyarországi közbeszéd olyan szintre süllyedt az elmúlt évek során, hogy lassan már el sem érik az ingerküszöbünket azok a válogatott mocskolódások, amelyeket magukat értelmesnek valló emberek engednek meg maguknak a nyilvánosság előtt. Nem lenne azonban szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindaz, ami a közéleti szereplők szájából elhangzik, akarva-akaratlanul az átlagemberek nyelvhasználatát is befolyásolja, ezért igenis kritikusan kell figyelnünk a megnyilvánulásaikat, sőt, ha lehet, el is kell zárkóznunk tőlük, ahogy Ricsi Bohóc is tett kiállásával, amelyben felszólította azokat, akik negatív értelemben használják a bohóc szót, hogy kérjenek elnézést azoktól, akik valódi hivatástudattal űzik ezt a mesterséget, majd hozzátette, az, aki ezt a szót sértésként használja, téved, hiszen a bohócok intelligens, sokoldalú, tehetséges művészek, így azok, akik ily módon próbálnak becsmérelni valakit, valójában dicsérik, megtisztelik, sőt el is ismerik őt.