Eme keretbe lett szerkesztve lelkem mezeje, melynek helye reggelre keveredett. Vedd, kedvesem, egy percre kezedbe, melyben egy kellemes „versre” lelhetsz, melyet megveszel. Megjegyzem, ezer ember fejtegethetne remegve, esetleg nevetve eme keretre meredve. De nem! Ejnyee... Kell-e Neked eme kellemes, szellemes csevely, mely lehet, felesleges?
Ezt befejezve kellemesebb lesz reggelre egy szeletke zsemle, melyet megeszek, meg egy szerkezet, melyben kellemes zene zeng. Feledve reggelemet, keservesen fedem be trendeknek megfelelve testemet, cseppet sem nevetve, felegyenesedve, ezer meg ezer ember eseteket szerkesztve e nemzetnek.
