A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt szombaton, Újvidéken, a Tartományi Képviselőház Kistermében nemzetközi tudományos tanácskozás keretében emlékezett meg a Magyar Tudomány Napjáról.
A VMTT minden év novemberében ünnepi tudományos tanácskozást szentel a Magyar Tudomány Napjának. Az idei tanácskozás kerettémája az Éghajlatváltozás és biztonság volt. A tanácskozáson a szerbiai kutatók mellett kiemelkedő magyarországi kutatók is részt vettek.
A tanácskozást dr. Szalma József akadémikus, az MTA doktora, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke nyitotta meg, majd ezt követően dr. Dušica Rakić, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság titkárhelyettese üdvözölte a jelenlévőket.
– Külön öröm számomra, hogy már 17. alkalommal rendezik meg a VMTT tudományos tanácskozását, amely hozzájárul nemcsak a magyar tudományosság fejlesztéséhez Vajdaságban, hanem valamilyen szinten a nemzetiség tudományosságához is. A tudományosság és a tudományosság melletti elkötelezettség az egyedüli út a fejlődés irányában, és csak ilyen módon tudunk a fiatalabb generációknak valamilyen példát mutatni. A Titkárság tevékenységében külön jelentőséggel bír az ilyen jellegű tanácskozások támogatása, ezt mi sem fémjelezi jobban annál, hogy a titkárság külön projektet hozott létre, amelynek az éves költségvetése ötmillió dinár, és ezzel kifejezetten a kisebbségi közösségek tudományos projektjeit támogatjuk. Külön öröm számomra, hogy a VMMT ápolja a magyar tudományosság legnagyobb ünnepét, amelynek lassan már két évszázados hagyománya van. A tanácskozások tematikái mindig aktuálisak, idén ez az Éghajlatváltozás és biztonság, amely különös jelentőséggel bír a mai kor embere számára, hiszen generációs betegségnek tekinthetők azok a betegségek, amelyeket a klímaváltozás és a nem tiszta környezet hoz magával – hallottuk dr. Dušica Rakićtól.
A tanácskozáson tiszteletét tette Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki elmondta, hogy a tanácskozáson két izgalmas téma került napirendre, amely elsősorban unokáink és dédunokáink jövőjét fogja meghatározni. Ebből a szempontból nagy felelősséggel járó küldetés, hogy a VMTT a kutatásoknak ezt az esélylehetőségét próbálja felkarolni, támogatni, és a legfontosabb, hogy e kutatások olyan válaszokat adjanak, amelyek a jövő szempontjából előre tudnak mutatni. Remélhetőleg az emberiség rádöbben arra, hogy a természettel való kapcsolatban az ember a legkisebb pont, és tennünk kell azért, hogy ezen a földön még sok-sok generáció boldogulni tudjon.
E gondolatmenetet folytatta A jövő nemzedékek jogai és a klímaváltozás címmel vitaindító előadásával dr. Bándi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár:
– Amikor manapság már egy jó ideje beszélgetünk környezetvédelemről, fenntartható fejlődésről, klímaváltozásról, az leginkább arról szól, hogy hagyunk-e valamit az utódoknak. Hagyunk-e nekik választási lehetőséget, hagyunk-e nekik minőséget, hagyunk-e nekik egyáltalán életfeltételeket. S egyre inkább azt kell látnunk, hogy a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusaink nem túlzottan alkalmasak arra, hogy a jövő nemzedékek jogait komolyan szolgálják. Tehát itt nagy változásokra lenne szükség. Ebben van egy etikai háttér, hogy felelősséggel tartozunk az utódokért. Olyan intézményrendszereket kell kidolgoznunk, amelyek a jövő nemzedékek számára a további életfeltételeket biztosítják.
S, hogy milyen lépéseket tesz az Európai Unió a környezetvédelemért, arról dr. Tattay Levente, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának professzora a következőket mondta el:
– Egyre inkább szaporodnak azok a jelek a természetben, amelyek katasztrófával fenyegetnek. Például Grönland és az Antarktisz jegének az elolvadása, a Golf-áramlat lelassulása fenyegeti Európának az éghajlatát is. Az Európai Uniónak van stratégiája, amelynek az az értelme, hogy egyrészt össze tudja hangolni az EU-s tagállamoknak az erőfeszítéseit, másrészt segélyeket biztosít a fejlődő országoknak, harmadrészt az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel össze tudja az európai klímastratégiáját hangolni. A klímastratégia legfontosabb mérföldköveit az Európa 2020 stratégia fektette le, aminek értelmében 20%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázoknak a kibocsátását, 20%-kal növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználását, és 20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot – tudtuk meg dr. Tattay Leventétől.
Az egész napos tanácskozáson mintegy harminc társadalomtudományi, természet- és műszaki tudományi tanulmány hangzott el. Mint eddig minden évben, a tanulmányok idén is külön tanácskozási kötetben fognak megjelenni.