Állítólag – szép emlékűnek korántsem nevezhető – egyik népvezértől származik az a szólás, hogy ha a parasztot este megkopasztják, reggelre kinő a tolla. A kisgazdaságokra azonban egyre kevésbé érvényes ez a megállapítás, legalábbis a második része.
A mintegy hat évvel ezelőtt meghozott nyugdíjbiztosítási törvény ugyanis a kétholdas vagy az ötvenholdas család minden tagját egyformán kötelezte a nyugdíjjárulék fizetésére – természetesen a betegbiztosítás mellett –, s a kicsik, ha elfogyott a pénzük, elálltak a fizetéstől. Erre aztán jött az adóhivatal, jelzálogot tett a tulajdonosok termőföldjére. Nemegyszer megtörtént, hogy a busás kamatok miatt a tartozás több mint a duplájára nőtt. Épp a napokban kapta szárnyára a sajtó a hírt, hogy egy parasztember több hold földjét elárverezte az adóhivatal az adósság behajtása érdekében. Utánajártunk, s kiderült, hogy a jelzálog igaz, de az már elég régen történt, az árverezés viszont kacsa.
A törvény enyhén szólva is hagy kívánnivalót maga után (hacsak valóban nem kopasztási szándékkal készült), ám – épp a magyar képviselők hathatós közbenjárására – időközben módosították, s tavaly év eleje óta csak egy személy köteles a családban nyugdíjbiztosítást fizetni. Az idén április és július között pedig kérvényezni lehetett a tartozás átütemezését, s aki rendszeresen törleszt, annak elengedik a kamatot. A további cél pedig az, hogy újabb törvénymódosítással elérjék, hogy a gazdaság nagysága, illetve a jövedelem szerint fizessék a parasztemberek a járulékot, valamint a jövőben is legyen mód az adósság átütemezésére.
Ami szemmel látható: rossz törvényt sokkal egyszerűbb meghozni, mint utána kijavítani. Erre utal az a tény is, hogy a múlt évben létrejött több minisztérium képviselőiből egy munkacsoport, amelynek az a dolga, hogy épkézláb, a termelők számára is elfogadható megoldást javasoljon. A munkát azonban félbeszakították a választások, s úgy tűnik, a politikusoknak pedig nem sietős. Most már reménykedjenek a gazdák, hogy a közeljövőben nem lesz újabb választás.