Szociális és pénzügyi tanácsadóként, az újvidéki Civil Központ vezetőjeként dolgozik Erős Ervin. A 34 éves fiatal szakember munkaköre első pillantásra megfoghatatlannak tűnik: a szociális és az egészségügyi területekért felelős minisztériumok, Újvidék városának önkormányzata, a szociális szektor, az Európai Unió hazánkban tevékenykedő delegációja, és természetesen a civilek találják meg feladatokkal. Arra kértük, hogy a Magyar Szó olvasói számára adjon egy látleletet a jelenlegi helyzetről.
– Az első és legnagyobb gondot az általános pénzhiány okozza az élet minden területén. Nehézségeket okoz, hogy a szociális reformok lassúak, a szociális és egészségügyi rendszer átalakítása pedig vontatott és nehézkes. A reformok megvalósításához a pénz mellett emberi erőforrásokra, szakemberekre is szükség volna, a társadalom azonban mindezt nagyon nehezen tudja előteremteni.
Minden tranzíciós országban szembe kellett nézni a korábbi berendezkedés örökségével. Vannak-e jó gyakorlati példák Szerbia előtt?
– A szociális szféra átalakítása az ezredforduló elején már megkezdődött, s ha nagyon apró léptekkel is, de halad. Tapasztalom, hogy talán könnyebb lenne a nagy ellátórendszereket a semmiből felépíteni, mint a meglévő rendszereket alakítgatni. A hatalmas állami intézményekben (a gerontológiai központok, a szociális központok, az egészségházak rendszerében) bármilyen változást bevezetni iszonyú erőfeszítéseket követel.
Általában a polgárok hatalmas elvárásokat támasztanak az EU-tagsággal szemben, de félnek is a brüsszeli elvárásoktól…
– A vajdasági magyarság körében még elég kevés az olyan civil szervezet, amely annyira erős, hogy egy uniós projektumot megpályázzon, a pályázaton nyerjen és aztán képes legyen végigmenedzselni azt. Észak-Bácskában több, Dél-Bácskában jóval kevesebb ilyen civil szervezet van. De egyre inkább barátkoznak meg az emberek az EU-s lehetőségekkel, követelményekkel és egyre inkább képesek leszünk eleget tenni az elvárásoknak is.
Mit tud ajánlani azoknak, akik szívesen belevágnának egy-egy uniós projektbe, de fogalmuk sincs, hogyan kezdjenek neki?
– Nem egyszerű sem megnyerni egy-egy projektumot, sem menedzselni annak a megvalósítását. Kell találni egy erősebb szervezetet, amelynek referenciái, pénzügyi múltja és projektmúltja is van. Kisebb projektumokkal kell kezdeni vagy partnert találni egy nagyobb, tapasztaltabb szervezetben, esetleg hálózatot létrehozni. Civil központok nyíltak Vajdaság-szerte, hozzájuk bizalommal lehet fordulni. Mi tudunk segíteni a kis projektumokban is, de az uniós vagy a nagy nemzetközi projektumokban is: jogi és könyvelői támogatást adunk, elmondjuk, hogyan lehetne pénzt szerezni egy-egy jó ötlet megvalósításához. A Délvidéki Civil Portálon (www.civilportal.rs) is sokat megtudhat az érdeklődő a lehetőségekről.
Milyen ötletekkel érdemes felkeresni a központokat? Paprikatermesztésben, főzőtanfolyamban vagy csavargyártásban érdemes gondolkodni annak, aki pályázni akar?
– Mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért. Ha valaki paprikatermesztésben jó, akkor foglalkozzon azzal. És ha van ötlete, hogyan népszerűsítse vagy fejlessze, megújítsa a termelését, akkor forduljon hozzánk és mi segítünk abban, hogy ebből projektumot készítsen. A jó ötleteket tudjuk programba önteni. Vajdasági, helyi jellegű termékekből (brandekből) például jó projektumokat tudunk készíteni. Az a fontos, hogy az egyén újszerű, innovatív ötlettel álljon elő, kreatív problémamegoldással hozakodjon elő. Az a baj, hogy az emberek zöme nem tudja „kitalálni” önmagát. Túlpályázás van mindenhol, ezért mindig arra kell törekedni, hogy ne tucatötlettel rukkoljunk elő. Sokszor elbírálásokban is részt vettem és látom, hogy kevés a valódi, új, saját ötlet, inkább a meglévő megoldásokat részesítik az emberek előnyben. Pedig a leggyakrabban egy új forma lehet igazán nyerő.
