Demokrata–republikánus kétpárti törvényjavaslatot terjesztettek elő az Egyesült Államokban a Nyugat-Balkán vonatkozásában, elsősorban a térség országai és az Oroszország közötti kapcsolatok gyengítésének, illetve az USA és a térség országai közötti kapcsolatok erősítésének a céljával.
A Nyugat-Balkán demokráciájáért és jólétéért elnevezésű törvény javaslatát Jeanne Shaheen demokrata szenátor (az Európai és Regionális Biztonsági Együttműködési Albizottság elnöke) és Roger Wicker republikánus szenátor közösen ismertette. A jogszabály a gazdaság erősítésére, a kereskedelemre és a korrupció elleni küzdelemre összpontosít, azaz olyan intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek az előterjesztők szerint hozzájárulhatnak a térség fejlesztéséhez és az USA-val való kapcsolatainak az erősítéséhez, olvasható a Jeanne Shaheen honlapján közzétett ismertetőben. Mindemellett előirányozza azoknak a törvényes rendelkezéseknek a visszaállítását, amelyek különleges szankciók elrendelését teszik lehetővé a térség stabilitását veszélyeztető tényezők ellen.
– Oroszország ukrajnai háborúja és Putyin azon egyértelmű ambíciója, hogy erősítse rosszindulatú befolyását Kelet-Európában, még fontosabbá teszik az USA és a Nyugat–Balkán jó kapcsolatait. A kétpárti törvény megerősítené a kereskedelmi együttműködést, valamint a befektetéseket az USA és a Nyugat-Balkán között, miközben hozzájárulna a helyi korrupció felszámolásához. Mindez megnyitja az utat a kifejezettebb euroatlanti integráció irányába. A térség minden lehetséges segítséget megérdemel annak érdekében, hogy fenntartható demokráciákat alakítson ki – fogalmazott Shaheen.
ThomasTillis szenátor (RP), a javaslattevők egyike, azon álláspontjának adott, hogy a Balkán kulcsfontosságú Európa biztonságának a szempontjából, és most, amikor Oroszország folytatja ukrajnai háborúját, az USA-nak el kell mélyítenie együttműködését a térség országaival.
A Szabad Európa Rádió (SZER) szerbiai szerkesztőségének az elemzésében mindemellett rámutatnak, hogy a törvényjavaslat értelmében az USA külügyminiszterének kötelessége lenne támogatni a nyugat-balkáni országokat nemzeti korrupcióellenes stratégiájuk kidolgozásában. A szerb kormány korrupció elleni tanácsa írásban válaszolt a SZER törvényjavaslattal kapcsolatos kérdéseire, kiemelvén: ez újabb bizonyítéka annak, hogy az USA a térség iránti érdeklődése mind kifejezettebb. Mindenképpen pozitív, hogy a törvényjavaslat előirányozza azoknak a rendelkezéseknek a visszaállítását, amelyek lehetővé tennék a térség stabilitását veszélyeztető tényezők elleni szankciók elrendelését, mint ahogyan az is, hogy támogatást irányoz elő a korrupcióellenes küzdelem vonatkozásában.
Az amerikai kezdeményezés nem meglepő, hiszen a korrupcióellenes küzdelem holtponton van, jegyezte meg NemanjaNenadić, a Transzparens Szerbia programigazgatója. Szerinte az Unió eddigi igyekezete, illetve nyomásgyakorlása eredménytelen volt, megtörténhet, hogy az USA, amelyik mindemellett a szankciók elrendelését is sürgeti, sikeresebb lesz e szempontból.
Szerbia továbbra is az alacsony pontszámmal rendelkező országok közé tartozik a korrupció megítélésének szempontjából, a Transparency International a tavalyi felmérése szerint az ország korrupciós indexe 38. Egy évvel korábban szintén 38 pontot kapott a lehetséges 100-ból. Az utóbbi 9 évben ez a legalacsonyabb eredmény. 2012-ben 39 volt a szerb index. Összehasonlításképpen, Montenegró korrupciós indexe 46 (9 évvel korábban 41 volt), Koszovóé 39 (34 volt), Albániáé 35 (33 volt), Bosznia-Hercegovináé 35 (42 volt), míg Észak-Macedóniáé 39 (44 volt).
