Májusban még nagy megkönnyebbülést jelentett, hogy az Európai Unió szankciói elkerülik majd Szerbiát, azaz az energiahordozók importját. Aleksandar Vučić államfő vasárnapi televíziós nyilatkozatából viszont kiderült: Szerbia sem jut többé orosz kőolajhoz, ugyanis november 1-jétől már nem érkezik a fekete arany az Adria-kőolajvezetékből (Jadranski naftovod – JANAF) vagy a kikötők bármelyikéből.
Mint ismeretes, Szerbia a horvátországi Krk szigetén levő Omišalj kikötőjétől épített kőolajvezetékből szerzi be a nyers kőalajat, amely végül Újvidéken keresztül kerül feldolgozásra a pancsovai olajfinomtóba.
A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai alapján 2021-ben az ország kőolajszükségletének 47 százalékát Irakból, 11 százalékát Kazahsztánból, 3 százalékát pedig Norvégiából szerezte be. Oroszországból az éves szükségletek 16 százaléka érkezett, amit Szerbia az elmúlt hónapokban a piaci árakhoz képest lényegesen olcsóbban kapott meg. A megmaradt 23 százalékot tudta csak saját forrásokból kitermelni.
Éppen az ár, illetve a szankcióktól való félelem vezetett oda, hogy Szerbia jelentős mértékben megnövelte az orosz kőlaj importját, így a tavalyi 16 százalék helyett a szükségletek 60 százalékát Moszkvától szerezte be. Így csökkent az Irakból való beszállítás is – mutatott rá a Blic Biznis.
Ezek szerint most már biztosra vehető, hogy az EU hatodik szankciócsomagja – mely értelmében nem érkezhetnek orosz kőolajat szállító tankerhajók az uniós kikötőkbe – érinteni fogja Szerbiát is. Az ország arra kényszerül, hogy újabb piacok felé nézzen.
Az iraki kőolaj az elmúlt időszakban 30 százalékkal volt drágább hordonként az orosznál. De miután más európai országok, amelyek Oroszországból importálták a fekete aranyat, kénytelenek az iraki, illetve más piacokra koncentrálni, megtörténhet az is, hogy a kereslet növekedésével az ár is emelkedni fog, vagyis a beszállító államok és a kisfogyasztók is a kőolajat és a kőolajszármazékokat várhatóan valamivel magasabb áron tudják majd beszerezni.
Miloš Zdravković energiahatékonysági szakértő a Blic napilapnak nyilatkozva is éppen arra mutatott rá, hogy a tőzsdén újabb áremelkedéssel lehet számolni, mivel az orosz kőolaj jelenléte csökken a világpiacon, más országok esetében viszont megnő a keresleti nyomás.
Mint a Biznis.rs hírportál közzétette, Vučić nemrégiben telefonon tárgyalt Ilham Aliyevvel, Azerbajdzsán elnökével a villanyáram-behozatalról. Akkor abban állapodtak meg, hogy a két ország államközi megállapodása lehetőséget ad arra, hogy Szerbia kedvező feltételekkel vásároljon Azerbajdzsánból áramot, hozzájárulva ezzel az ország jobb energiamixéhez, ám ha az orosz kőolaj tilalma hatályba lép, e téren is újabb piacok felé kell néznie. Mint arra a Blic rámutat, Szerbiának meg kell találnia a módját, hogy felvegye a kapcsolatot a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetével (OPEC). Irak mellett ugyanis Algériából, Indonéziából, Iránból, Kuvaitból, Líbiából, Nigériából, Katarból, Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből és Venezuelából vásárolhat kőolajat.
