Csak egy példával élve, a Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezésnek köszönhetően a múlt évhez képest Szerbia és Észak-Macedónia határán 1033-mal több teherautó haladt át. Tavaly ugyanebben az időszakban mintegy 7000, most pedig már több mint 8000 teherautó lépete át a határt, hiszen az adminisztráció csökkentésével a 4-5 órás várakozási időt 15-20 percre sikerült csökkenteni. Nőtt a kereskedelmi forgalom is a kezdeményezéshez tartózó országok között 12,5–29 százalékkal, attól függően, hogy mely országokról van szó – foglalta össze számokban Aleksandar Vučić államfő a Nyitott Balkán eredményeit a pénteki csúcstalálkozón. Rámutatott arra is, a kezdeményezés végre reményt hozott ebbe a térségbe a többéves összetűzések, és mindenekelőtt egymás mellett való elbeszélések után. Hangsúlyozta, Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia is bebizonyította, hogy a béke és a fejlődés útján kíván haladni.
A három ország illetékes miniszterei több szándéknyilatkozatot írtak alá a Nyitott Balkán kezdeményezés pénteki csúcstalálkozóján. Így többek között az élelmiszerellátás és az energiaellátás biztonságáról szóló szándéknyilatkozat aláírása is megtörtént. Ez alapján, ha az alapélelmiszerek kapcsán hiány lép fel és az országok kiviteli tilalmat rendelnének el, ez nem vonatkozik majd a kezdeményezés országaira, vagyis egymás között folyamatos lesz a kereskedés. Az energiaellátásban, elsősorban a villanyáram-termelés területén pedig egymásnak kínálják majd fel az áramfelesleget.
A közös sajtótájékoztató (Fotó: Beta)
Aleksandar Vučić a csúcstalálkozó utáni közös sajtótájékoztatón rámutatott, nehéz tél áll nemcsak Szerbia, vagy a régió országai előtt, hanem az egész világ előtt is.
– Bizonyos dokumentumok nyilvánosságra kerültek, ami alapján az EU azon gondolkodik, milyen módon nyújtson anyagi segítséget a tagállamainak. Azon dolgozunk most, hogy a Nyugat-Balkán együttesen lépjen fel és kérjen anyagi támogatást a hiányzó árammennyiség megvásárlásának költségeiben – hangsúlyozta az államfő, majd hozzátette, ez nemcsak a Nyitott Balkán országai számára fontos, hanem Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára is.
Vučić kitért arra is, hogy a csúcstalálkozón szóba kerültek a fontos energiaügyi projektumok, hiszen mint rámutatott, ha már megépült volna a gázvezeték Szerbia és Észak-Macedónia között, nem okoznának gondot egyikőjüknek sem a villanyáram termelési kapacitásai. Albánia ugyanakkor rendelkezik szénnel, amire most Szerbiának nagy szüksége lenne. Kiemelte, sok együttműködésre nyílik még lehetőség a jövőben.
NYISSUK MEG A BALKÁNT!
Edi Rama, Albánia kormányfője hangsúlyozta, a keddi nap, a borkiállítás megnyitója volt a Nyitott Balkán legfényesebb napja. Arra szólította fel az államvezetőket, hogy tekintsenek előre és ne a múltba, hiszen a kezdeményezés elsődleges célja, hogy közelebb hozza a népet, hogy minél jobban megértsék egymást. Arra buzdította a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy nyissák meg a Balkánt.
Rama szerint is a Balkánnak a történelem egyik legnehezebb telére kell felkészülnie, ám a Nyitott Balkán kezdeményezésnek köszönhetően véleménye szerint a társállamok elkerülhetik majd a válságot.
Kiemelte, Koszovón többórás áramkorlátozásokat vezettek be, de Franciaországban és Németországban is este 10 után leáll az élet. Albánia nem tervez ilyen korlátozásokat, annak ellenére, hogy ez jelentős kiadásokat jelent és nem tervezik az áram árának emelkedését sem. Arra szólította fel az Uniót, hogy ne zárkózzon be, mint ahogy azt a járvány idején tette, Tirana, Belgrád és Szkopje is az EU támogatására számít ebben a helyzetben. Albániának félmilliárd euróra lenne szüksége, hogy fenn tudja tartani az áramellátást.
KÉSZEK A SZOLIDARITÁSRA
Dimitar Kovačevski, Észak-Macedónia miniszterelnöke felhívta a figyelmet, hogy a Nyitott Balkán országai készek a szolidaritásra és arra, hogy a legnehezebb időkben együttműködjenek, hiszen a túlélés esélye is így sokkal nagyobb. Természetesnek nevezte, hogy azok felé forduljanak, akik a legközelebb állnak hozzájuk.
– A legjobb lépést tettük meg, a legjobb időben, a közös problémákra keresve a megoldást. Összekötöttük a lehetőségeinket a gazdaságaink fejlődése érdekében. Erre bizonyíték a borkiállítás is – hangsúlyozta Kovačevski.
Elmondta ugyanakkor, hogy az élelmiszer, illetve az energiabiztonság is fontos, de a filmiparra vonatkozó szándéknyilatkozat is jelentős, hiszen a globális piacon való közös részvétel versenyképessé teszi a Nyitott Balkán országait.
EDDIG CSAK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST NEM PRÓBÁLTÁK
A Nyitott Balkán kezdeményezés vendége volt Dritan Abazović, Montenegró kormányfője és Zoran Tegeltija, Bosznia-Hercegovina Miniszterek Tanácsának elnöklője is. Mindketten arra mutattak rá, hogy az országaiknak is csatlakozniuk kell ehhez a kezdeményezéshez.
Abazović rámutatott, a Nyugat-Balkán országai próbálkoztak mindennel, falakat húztak fel, háborúkat folytattak, viszályban voltak, acsarkodtak, egyedül az együttműködést még nem próbálták.
– Ma olyan komoly témákról beszéltünk, amelyek az előttünk álló megjósolhatatlan őszt, telet és valószínűleg tavaszt érinti – hangsúlyozta Abazović, majd hangsúlyozta, kérni fogja a kormányától, hogy delegáljon tagokat a kezdeményezés élelmiszer és energiabiztonságot érintő válságstábjaiba. Rámutatott, a polgárok jóléte érdekében összefogásra van szükség az országok között.
Tegeltija ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy Bosznia-Hercegovinában politikai akadályokkal nehezítik a kezdeményezéshez való csatlakozást. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan ezek a politikusok is belátják, az ő országának is szüksége van az ilyen együttműködésre.
EGYRE FONTOSABB A BŐVÍTÉSI POLITIKA
A Nyitott Balkán belgrádi csúcstalálkozójára meghívást kapott Magyarország, Törökország, Olaszország és Görögország is. Végül azonban csak Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere és Mevlüt Çavuşoğlu, Törökország EU-csatlakozásért felelős államminiszter és főtárgyaló tudott részt venni.
Szijjártó Péter három pontban foglalta össze miért fontos ez a kezdeményezés Magyarország számára. Rámutatott, ha Magyarországon állt volna, a Nyugat-Balkán országai már az EU tagállamai lennének, hiszen azzal fokozódna az európai biztonság. Az Ukrajnában dúló háború, illetve az energiaellátásra tett pusztító hatása olyan körülményeket teremt Európában, ami a kontinens és az Európai Unió katasztrofális meggyengüléséhez vezet.
– Egyértelművé kell tenni, hogy a bővítési politikának kell lennie az EU legfontosabb politikájának. Egyszerűen fogalmazva Európának mindenképpen szüksége van a Nyugat-Balkánra – hangsúlyozta Szijjártó, majd hozzátette, az élelmiszerhiány újabb migrációkhoz vezethet, így a 2015-ös forgatókönyv elkerülése érdekében koordinált cselekvésre van szükség a nyugat-balkáni országokkal.
Az energiabiztonság kapcsán pedig kiemelte, Magyarország nagy bajban lenne, ha nem építették volna meg a Török Áramlatot, ugyanis jelenleg ez a csővezeték az egyetlen biztonságos és megbízható tranzitútvonal.
Megállapította, az európai gazdaság szenved, hiszen a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború ismét „padlóra küldte” Európát. A Nyugat Balkán kapcsán úgy fogalmazott, a közös piac kiterjesztése mindenképpen Európa segítségére lenne, hiszen Magyarország is az utóbbi évtizedben 87 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát a belgrádi csúcstalálkozón jelenlevő országokkal.
Nyitókép: A Nyitott-Balkán csúcstalálkozó részvevői (Fotó: Beta)
