Minden politika sikere abban rejlik, hogy az egész ország területén, legyen szó Koszovóról vagy Vajdaságról, minél jobb életkörülményeket teremtsen, olyan hangulatot, amely ott tartja és megtartja a polgárokat a szülőhelyükön. Éppen ezért fontos a Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezés, illetve minden út, ami összeköti a szomszédos országokat Szerbiával – emelte ki Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amikor az ország eurointegrációja szempontjából közelítette meg a napirenden szereplő koszovói kérdést, azaz a Belgrád–Pristina-párbeszédről szóló jelentést.
Kovács folytatva a gondolatatit kiemelte, a Belgrád–Pristina-párbeszédet az Európai Unió közreműködésével 2010-ben kezdték meg. Miután Szerbia az EU-integráció útját tűzte ki célul, 2013-ban aláírta az úgynevezett brüsszeli megállapodást, amiben többek között a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem fogja akadályozni a másikat az eurointegráció útján, és nem is fog ösztönözni másokat arra, hogy akadályozza a másik társulási folyamatait. Szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy a polgároknak az Európai Unió iránti szimpátija csökken, a folyamatok lassúsága miatt türelmetlenné váltak, és elfáradtak a várakozásban. Éppen ezért fontos, hogy Szerbia minél határozottabb és proaktív kommunikációt folytasson az EU felé, hogy a polgárok is érezzék a társulási folyamat hozadékait – szögezte le. Hozzáfűzte, a társulási folyamat 2014-es kormányközi konferenciáján megállapították, hogy a Belgrád és Pristina közti viszony rendezésének egyik fontos kitétele, hogy megszervezzék a helyi választásokat Koszovó területén, illetve létrehozzák a szerb községek közösségét.
Kovács Elvira rámutatott, hogy az eurointegráció, illetve a Belgrád és Pristina közti viszony normális mederbe terelése párhuzamosan halad, sokszor a két kérdés egybefolyik. Rámutatott, a 2021-es szerbiai jelentés kapcsán az Európai Parlament határozatot hozott, ami ugyan nem kötelező érvényű, és sok esetben az osztályzással sem ért egyet Szerbia, mégsem menekül attól, hogy szembenézzen az ajánlásokkal.
– Az eurointegrációs bizottság elnökeként ígérem, hogy amint megalakul a kormány, meghívjuk a Európai Parlament jelentéstevőjét, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket – mondta Kovács Elvira, majd hozzáfűzte, ezt követően a jelentés a paralement elé kerül. Rámutatott, a legutóbbi jelentés rámutat a szerb és az albán nép történelmi megbékélésére, s ez Kovács Elvira szerint elengedhetetlen az intézmények szintjén történő együttműködéshez és a hosszú távú eredményekhez.
– Belgrád kész a kompromisszum megtalálására, sajnos Pristina erre nem mutat hajlandóságot. Ezért a párbeszéd fordulópontra került, és a jelentés is rámutat erre. Az Európai Uniónak kell a jövőben nagyobb nyomást gyakorlnia Pristinára, hogy a megállapodásban foglaltaknak eleget tegyen, a tárgyalások résztvevőjeként ez kötelessége is – mutatott rá.
Aleksandar Vučić Kovács Elvirának válaszolva rámutatott, tiszteli a munkáját az eurointegrációs bizottságban, ám attól tart, az Európai Parlament jelentéstevője nem biztos, hogy Szerbia legnagyobb barátja.
Annak ellenére, hogy a képviselők napirendjén a Belgrád–Pristin-párbeszéd 2021. június 15-e és 2022. szeptember 1-je közti időszakra vonatkozó jelentés szerepelt, a képviselők tegnap kihasználták az alkalmat, hogy más témákat is felhozzanak, így Aleksandar Olenik, az Együtt Vajdaságért képviselői csoport képviselője rámutatott arra, hogy a köztársasági képviselőház a mai napig nem hozott törvényt Vajdaság pénzeléséről, holott az alkotmány kötelezi erre, hogy a tartomány területén több településen nincs ivóvíz, illetve a Gasprom 7 helyett 3 százalékos illetéket fizet a kitermelt gáz után. Vučić válaszolva elmondta, hogy azzal, hogy még nem született meg a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény, a tartomány nem vesztett, sőt bizonyos városok sokkal nagyobb költségvetéssel rendelkeznek, jelentős beruházások valósulnak meg, így Nagybecskereken épül a vízgyár, ami 2023-ban már technikai vízzel látja el a várost, 2024-re pedig ivóvízzel. Vízgyár épül Nagkikindán, Hódságon, Temerinben és Belcsényben (Beočinban) is.
A Belgrád–Budapest vasútvonal várhatóan már 2026 elején összeköti a két várost, azzal, hogy a területkisajátítás a végéhez közeledik, így hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok az Újvidék-Szabadka közti szakaszon.
Aleksandar Jovanović Ćuta, a Moramo-Zajedno képviselői csoport képviselője ugyanakkor az infrastrukturális beruházások környezetvédelmi problémájára hívta fel a figyemet, amire az államfő azzal válaszolt, hogy a lítiumkitermelés leállítása a legrosszabb döntés volt, ugyanis ezzel Gornja Nedeljica szegényebb lett több új munkahellyel.
A képviselők közül többen arra is rámutattak, hogy a koszovói kérdés megoldása kulcsfontosságú a Balkán békéjének megőrzése érdekében, arra kérte például Jahja Fehratović, az igazság és a megbékélés pártja képviselője az államfőt, semmiképpen se engedje meg, hogy az új generációkis megéljék azt a tarumét, amivel a kilencevnes években számos polgárnak szembesülnie kellett.
Nyitókép: Kovács Elvira (Ótos András felvétele)
