Október 1-je és 31-e között rendezik meg a népszámlálást Szerbiában, amely során nemcsak a polgárokról, hanem a háztartásokról is adatokat gyűjtenek. A számlálóbiztosok 69 kérdéses kérdőívvel érkeznek majd a polgárokhoz, Petar Korović, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatójának segédje az N1 tv reggeli műsorában vendégeskedve elmondta, hogy a polgárok 3 kérdésre nem kötelesek válaszolni, ezek a nemzeti hovatartozásra, a vallási hovatartozásra és az anyanyelvre vonatkozó kérdések. Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy az online-on már hónapok óta elérhető a kérdőív, a szerb alkotmányra hivatkozva azt a megjegyzést tartalmazza, hogy a polgárok a nemzeti és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre nem kötelesek válaszolni, míg az anyanyelv vonatkozásában nem tüntették fel ezt a megjegyzést.
Az, aki nem hajlandó részt venni a népszámláláson, 20–50 ezer dinár pénzbírsággal büntethető – emelte ki Korović a beszélgetés folytatásában. Ha valaki esetleg nem tartózkodik otthon, a számlálóbiztos ismét felkeresi az adott háztartást, és ha ekkor sem jár sikerrel, írásos üzenetben tájékoztatja a polgárt a telefonszámról, amelyiken időpontot egyeztethet a biztossal – magyarázta a statisztikai hivatal munkatársa. Mint hozzátette, egy-egy polgár, illetve háztartás esetében 30 percet vesz igénybe az adatok begyűjtése. Az idei népszámlálás metodológiáját azoknak az országoknak a metodológiájával hangolták össze, amelyek 2020 környékén szervezték meg a népszámlálást – emelte ki Korović.
Tekintettel arra, hogy a számlálóbiztosok az idén elektronikusan jegyzik be a polgárok adatait, illetve a háztartásokkal kapcsolatos adatokat, azok feldolgozása a népszámlálás után azonnal megkezdődhet – mutatott rá Petar Korović, majd mindenkit arról biztosított, hogy az adatvédelem a lehető legmagasabb szintű.
MEGÁLLÍTHATATLANNAK TŰNŐ FOLYAMAT
Ivan Marinković népesedéskutató becslése szerint az előző népszámlálás óta eltelt időszakban feltehetőleg 700 ezerrel csökkent a lakosság száma az országban, 500 ezerrel a születések és a halálozások közötti negatív különbség, míg további 200 ezerrel az elvándorlás következtében. A Vajdasági Rádió és Televízió összeállítása szerint a szakértő rámutatott, hogy az országban 1992 óta folyamatosan negatív népesedési mutatók jellemzőek, a születés tekintetében jellemző negatív mutatók pedig már az 1950-es évek óta megfigyelhetőek. Mindemellett annak is érdemes tudatában lenni, hogy ha esetleg több gyermek is születik az országban, az még nem elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa a negatív trendeket – jegyezte meg Marinković, mondván, hogy ennek elsősorban a társadalom elöregedése az oka. „A társadalom mind idősebb, egyre kevesebb a szülőképes korú nő, vagyis az abszolút értékek a jövőben is csökkennek. Éves szinten esetenként ingadozásokat jegyezhetünk, ám a folyamat jellege egyértelmű. Az UNICEF becslése szerint Szerbia a világ öt legidősebb társadalmainak az egyike” – fogalmazott a kutató, aki szerint a negatív trendeket mindenekelőtt a bevándorláspolitikával lehetne megváltoztatni. A születés-támogatási politikára több mint száz éve összpontosító, Szerbiánál sokkal fejlettebb és gazdagabb országok tapasztalata azt mutatja, hogy ezekkel a programokkal lehetetlen növelni a natalitást, a népességcsökkenés mértékének enyhítéséhez elengedhetetlen a bevándorlás ösztönzése – nyomatékosította Marinković.
A KISEBBSÉGEK SZÁMÁRA KÜLÖNÖSEN FONTOS
Arra, hogy a nemzeti kisebbségek vonatkozásában mennyire fontos a népszámláláson való részvétel, az elmúlt hetekben és hónapokban több alkalommal is rámutattak a vajdasági magyarság politikai képviselői. Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke augusztus elején ekképpen fogalmazott lapunknak nyilatkozva: „A népszámlálás tétje nekünk, magyaroknak, különösen nagy, hiszen nem mutathatjuk magunkat kisebbnek, mint amekkorák valójában vagyunk. 2011-ben a magyar nemzeti közösség Szerbia legtömegesebb nemzeti kisebbsége volt. Nem engedhetjük meg tehát magunknak, hogy az MNT, mint a vajdasági magyarság kulturális autonómiájának és kisebbségi önkormányzatának a legfőbb szerve, ne őrizze meg azt a szerteágazó, egész közösségünkre, valamint minden Szerbiában tevékenykedő nemzeti tanácsra ugyancsak kiterjedő gondoskodó tevékenységet. Ennek okán minden vajdasági magyarnak, akár itthon, akár ideiglenesen külföldön tartózkodik, joga és kötelessége, hogy aktívan részt vegyen az adatok leadásában, így sorsközösséget vállalva nemzettársaival.” Az MNT napokban megtartott ülésén Hajnal Jenő ugyancsak kitért a népszámlálás témájára: „Az állampolgárságra vonatkozó kérdésnél elsősorban a szerb állampolgárságot kell megjelölni, de természetesen jelezni lehet a kettős vagy a többes állampolgárság tényét. A nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdés esetében kizárólag a magyart nevezzük meg. Jól tudjuk, hogy nemzeti kisebbségi jogaink a nemzeti hovatartozáshoz, és nem az anyanyelvhez kötődnek. Oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményeink a magyarok száma alapján részesülnek állami támogatásban. Amennyiben például valaki a nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre azt válaszolja, hogy magyar és szerb, akkor sem magyarként, sem szerbként nem veszik nyilvántartásba, hanem az egyéb nemzetiségek csoportjába sorolják. Ezért fontos, hogy ne csak az anyanyelv, hanem a nemzeti hovatartozás esetében is a magyart válasszuk.”
Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője a november 13-i nemzeti tanácsi választáson a közelmúltban a következőket emelte ki a népszámlálás kapcsán lapunknak nyilatkozva: „A kampány során nem lehet megkerülni majd annak a tényét sem, hogy népszámlálás is zajlik október folyamán. A kettőt, természetesen, el kell választani egymástól, de az összeírásnál is figyelnünk kell majd arra, hogy egy nagyon határozott kampány részeként arra buzdítsunk minden magyart: bátran vallja meg nemzeti hovatartozását. Nem mindegy, hogy mennyien leszünk a népszámlálás eredményeiben, nem egy egyszerű számadatról van tehát szó.”