Már augusztus végén érezhető volt a gazdasági válság jelenléte, ami azóta csak fokozódott, és nem csak a kereslet, hanem a folyamatos fizetőképesség is csökkent. Nyugaton a kereslet csökkent nagy mértékben, valamint a bankrendszer omlott össze, míg Szerbiában nagyon erős a bankrendszer, a gazdaságban viszont nincs pénz, derült ki abból a felmérésből, amit a szabadkai Regionális Gazdasági Kamara végzett a szabadkai és környékbeli vállalatok körében.
Slobodan Vojinović, a szabadkai Regionális Gazdasági Kamara elnöke kiemelte, hogy attól függően, hogy melyik ágazatot vesszük alapul, változó mértékű, de mindenhol csökkenés figyelhető meg. A közlekedés nyújtotta szolgáltatások esetén az év első három hónapját figyelembe véve 40–70 százalékkal csökkent a kereslet. Az iparban pedig bizonyos esetekben 75 százalékkal csökkent a termelés. Az építészetben 15–30 százalékos csökkenés figyelhető meg, míg az élelmiszeriparban 3–25 százalékos, a fém és villamossági iparban pedig 5–75 százalékkal esett vissza a termelés.
– Minden vállalakozót megkérdeztünk, hogy tervezik-e a munkaerő csökkentését. Azt mondták nem, de nagy a valószínűsége annak, hogy rákényszerülnek – emelte ki Slobodan Vojinović, majd hozzátette: – Kétségbeejtő a kereskedelmi forgalomban bekövetkezett 30 százalékos csökkenés. Gondoljunk bele, hogy az elmúlt években mintegy 50 százalékkal sikerült megnövelni a kereskedelmi forgalmat, ami azért fontos, mert a kivitel és a behozatal közötti deviza arányt sikerült csökkenteni. Emellett pedig nagyon fontos kiemelni, hogy az árak 5,8 százalékkal növekedtek, míg a munkabérek 7,7 százalékkal. A bankokban a kamatlábak 21 százalékkal nőttek. Február 14-én végeztünk egy ellenőrzést, amikor kiderült hogy 30 százalékkal több vállalat számláját zárolták, mint októberben. Számszerűen, több mint 57 ezer vállalat számláját zárolták, amelyek összesen 160 ezer embert foglalkoztatnak – mutatott rá a kamara elnöke. Elmondta, hogy 114 ezer nagyvállalat, 517 középvállalkozás, másfél ezer kisvállalkozás és 36 ezer vállalkozó ment tönkre.
– Általában azt lehet hallani, hogy a kis- és középvállalkozásokban van a jövő és csodára képesek, de ez egy demagógia és sajnos a kisvállalkozások nem tudnak megélni a nagyok nélkül. Problémák jelentkezésére lehet számítani. Vegyük például Japán példáját: igaz hogy ott a gazdaság 70 százalékát kisvállalkozások mozgatják, de látott már valaki a világban egy japán kisvállalatot? Nem – mondta Slobodan Vojinović, majd folytatta: – Amikor a kormányban tárgyaltunk, rámutattunk, ahhoz, hogy a gazdaság fejlődhessen, az euró árfolyamát stabilizálni kell. A kis rendszerek és a gyenge gazdaság számára az ingadozó árfolyam végzetes lehet. Az euró árfolyamát nem lett volna szabad 20–30 százalékkal megnövelni december 31-én. Ugyanis ekkor készítették a vállalatok az éves elszámolást – mondta a kamara elnöke.
Elmondta továbbá, hogy az illetékes szerveknek és az államnak nagyobb figyelmet kellene szentelni például a kifizetési határidők betartására, valamint arra is, hogy a vállalatok névjegyzékében szereplő adósságot felhalmozott vállalat tulajdonosa ne tudja a vállalkozását más néven folytatni.
– Már ma számos szellem-vállalkozásunk van, amiről senki nem tudja, hogy mivel foglalkozik. Csak a mi körzetünkben megközelítőleg 100 olyan vállalat van bejegyezve, amelynek nincsenek alkalmazottai és 100 millió dinár forgalmat valósítanak meg – mutatott rá Slobodan Vojinović.
Elmondta, hogy a szabad kereskedelem terén számos lehetőség nyílt például Oroszországgal, amit Slobodan Vojinović szerint a szerbiai vállalatok nem használnak ki kellő mértékben.
– Kereskedelmi szerződést írtunk alá Fehéroroszországgal, de tárgyalásokat folytunk Ukrajnával, Törökországgal és Iránnal is – emelte ki a kamara elnöke, majd elmondta, hogy tavaly Kuba is együttműködési lehetőséget kínált fel, amely során több millió euró értékben árut vásárolt volna fel, ám az állami szinten történő, hét hónapig tartó huzavona azt eredményezte, hogy Kuba Kínával kötött inkább szerződést, rámutatva ezzel a példával arra, hogy az állami szervek munkájának milyen jelentős szerepe van a gazdaság fellendítésében.
