Higany a fogban? Ijesztőnek tűnik. A szakorvosok véleményét is megosztja, hogy az amalgámtömés(szürke) káros-e az egészségre, hiszen az egyik összetétele a higany. Egyes szakorvosok azt állítják, hogy a higany felszívódik a szervezetbe, és károsan hat az idegrendszerre, valamint a szív- és érrendszerre, mások szerint az amalgámtömés nem káros, és több higany viszünk be a szervezetünkbe azzal, hogy halat fogyasztunk.
Csupán pénzről van szó, mondják egyesek, a fehér (UV-fényre kötő vagy porcelán) tömést szeretnék szélesebb körben elterjeszteni.
A fogorvosok jelentős része nem elégedett a fehér töméssel teljes mértékben. Bár egyre nagyobb a felhasználási területe, a rágó fogak alkalmazásánál gyakran nem ajánlják ezt a keménysége miatt. Ám a szürke tömésnek is vannak hibái: esztétikailag nem előnyös, illetve az összetétele miatt végeznek folyamatos felméréseket az egészségügyi szervezetek.
Több európai uniós tagállamban már betiltották a higany használatát, így Svédországban és Hollandiában már a kórházakban sem használják, illetve az EU-ban az amalgám tömést is be szeretnék tiltani, ugyanis a felmérések szerint a higanyt is tartalmazó (a legolcsóbb) tömésfajta nem a páciens, hanem a fogorvos életét veszélyezteti. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint, amit a gazdaságilag fejlett országokban végzett kutatásokból szereztek, a higany ivóvízzel és levegővel, átlagban 0,2 mikrogramm, halak és tengeri állatok fogyasztásával 2,3 mikrogramm, a fogtömésekből felszabaduló higanygáz által pedig 3,8-21 mikrogramm kerül az emberi szervezetbe.
– Az amalgám egy ötvözet, aminek az alkotórészei közé tartozik a higany, a többi alkotórésze pedig ezüst, cink, ón és réz. A higany párája a mérgező, de ebben az ötvözetben a higany stabil állapotban van. Régebben a töméseket egy hét után polírozni kellett az amalgám gamma2-es fázisa miatt, ami toxikus lehet. Ez a gamma2-es fázis kivált a tömés felszínén, amit le kellett polírozni. De ma már, mintegy 25-30 éve, az amalgám tömést gamma2-es nélkül gyártják. A polírozás továbbra is kell, de más miatt, például a szélelzáródás, az egyenetlenség miatt, illetve hogy minél kevesebb lakk ragadjon meg – magyarázta Romić dr. Ruzman Ágota, szabadkai fogorvosnő.
Ön melyik tömést használja szívesebben?
– Én legtöbbet a fehér tömést használom most már. A fehér töméseket is folyamatosan fejlesztik. Évente-kétévente kijön egy újabb változata, aminél kiküszöbölték az előző tömés hibáit – ami hibátlan volt! Vagyis a fehér tömésnek is van hátránya, de most már olyan magas szinten van, hogy én is inkább ezt használom. De nem zárkózom el az amalgámtöméstől sem. Van, amikor a páciensnek amalgámtömést javaslok.
A páciens kérheti, vagy a szakember dönti el, hogy milyen tömést alkalmaz?
– Legtöbbször megkérdezem a pácienst, hogy fehér vagy szürke tömést kér-e. Ha úgy gondolom, hogy a szürke tömés abban az esetben jobb lenne, akkor elmagyarázom a páciensnek, hogy miért kell a szürke tömés: például ha nem lehet elég száraz a munkaterület, amire a fehér tömések nagyon érzékenyek. A fehér tömés nem lesz tökéletes, ha egy pici nedvesség: vér, nyál éri.
A páciensek szívesebben kérik a fehér tömést. Van, aki ki is köti, hogy fehér tömést kér, mert az természetesebb.
Ha összehasonlítja a két tömésfajtát, akkor melyiknek milyen hibái és előnyei vannak?
– Epidemiológiai vizsgálatok szerint és tapasztalataim szerint is az amalgámtömés megközelítőleg 10 évig jó, persze ez az időtartamra kihat az egyén szájhigiéniája, az étkezési szokások és az életkor is. A fehér tömés öt évig tart, illetve a kompozit inlay-ek pedig nyolc évig tartanak. Az inlay is egy tömésfajta, amit ritkán alkalmaznak a fogorvosok, ugyanis nagy precizitást igényel, meg drága is.
A fehér tömés esztétikailag szebb...
– Igen, és az esztétikai régióba (A szerző megjegyz.: a széles mosoly övezete.) amalgámtömést már semmiféleképpen nem használunk. Régebben, amikor még nagyobb mértékben használták az amalgámtömést, akkor is fehér tömést tettek az esztétikai régióba. Mivel ma már sokkal ellenállóbb a fehér tömés, a hátsó fogaknál is fel lehet használni. Régen ez elképzelhetetlen volt, mert nem voltak ellenállók. Ma már ott is biztonsággal lehet alkalmazni. Az ára viszont magasabb, mert időigényes a fehér tömés alkalmazása, sokkal több eszközt igényel, és több anyagot kell felhasználni. Először is le kell savazni a fogat, majd bebondozni. Ez egy enyv, ragasztóféle, ami lezárja a dentincsatornákat, és csak ezután jöhet a tömés, szükség van egy lámpára is, ami megvilágítja a tömést. Míg az amalgámtömés egy bizonyos időn belül megkötött saját magától, a kompozit tömések UV-lámpa hatására kötnek meg.
A diagnosztikában az elektromos vagy mágneses hullámokkal való filmezést nemrég óta alkalmazzák. Filmezés előtt minden fémet el kell távolítani a testről. Az amalgámtömés kihathat a felvétel minőségére?
– Nem. Mint ahogy az implantátum sem, ami szintén fémből van, és nem okoz problémát.
Sokan jönnek hozzám olyanok, akiknek fémallergiájuk van, és arra kérnek, hogy cseréljük ki az amalgámtöméseket fehérre. Ha ilyennel jönnek, nem beszélem le a pácienseket a cseréről, kicserélem, ha ez az egészségükön segíteni tud. Viszont nem vagyok arról meggyőződve, hogy ez kihatna a betegségekre, hiszen a higany kötött állapotban van, és biztonságos ötvözet az amalgám. Persze vannak páciensek, akiknek arany koronájuk, arany tömésük van, az amalgámtömés jelenléténél a fémek egymásra reagálhatnak, elektromos áram keletkezik a szájban a különböző fémek miatt, ami a nyálkahártyán sérülést okozhat. Ezt tudjuk mérni, vannak rá eszközeink, de nagyon kis százalékban jelentkezik.
Többen kérik, hogy cseréljük ki a szürke tömést fehérre. Én azt mondom, rendszeresen kell fogorvoshoz járni ellenőrzésre. Vannak a töméscserének bizonyos feltételei: ha a szélelzáródás nem jó, vagy szuvasodás jelentkezik, elszíneződött a fehér tömés, akkor kell tömést cserélni. Én azt javaslom, hogy a jó töméseket nem kell bántani.
A közvélemény nagyon bizonytalan az amalgámtöméssel kapcsolatban. Ez azért van, mert felmerültek olyan elméletek, hogy az amalgám káros az emésztő, a légző, a kiválasztó szervrendszerre, sőt az idegrendszerre is. Végeztek kutatásokat Amerikában, Portugáliában és a Skandináv országokban is, amely során nem sikerült bebizonyítani, hogy az amalgám összetétele felszívódna a szervezetbe. A kutatást 1997-ben kezdték, öt évig tartott. A 8-12 éves gyerekeket figyelték meg. Az eredményeket az Amerikai Fogorvosok Egyesületének folyóirata jelentette meg. Nem tudták bizonyítani, hogy hat az idegrendszerre.
