A stílbútorok egy része megmaradt
A péterváradi vár tiszti pavilonjairól a XVIII. század húszas éveiben tesznek első ízben említést írásos dokumentumok. Egy korabeli térképen a kaszárnya részeként tüntették fel, a vár úgynevezett felső platójának tartozékaként kizárólag katonai célokra szolgált. Valamikor a 19. században alakították át a várban szolgálatot teljesítő tisztek gyülekezőhelyévé, tiszti pavilon névre keresztelték, bálokat, fogadásokat, ünnepségeket szerveztek itt.
Noha az erődítmény már a XII. században is létezett, átfogó felújítása után éppen a szóban forgó helyiségeket építették meg először, így ezek tekinthetők a mai formában ismert vár legrégebbi részeinek.
A múlt század hatvanas éveiben a város felkérte Dragiša Brašovan műépítészt, hogy készítse el a tiszti pavilon újjáépítési tervét, ennek keretében a szalonok földszinti részében kávéházat alakítottak ki, és a teraszt is kiszélesítették. A vár ekkorra már elveszítette katonai rendeltetését és jelentőségét, teljes egészében átadták a civil szektornak, mindenekelőtt kulturális-vendéglátóipari szerepet kapott. A hetvenes években, pontosabban '73-ban és '74-ben a szalonokat ismét rekonstruálták, ezt követően a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság örökös elnöke, Josip Broz fogadta itt magas rangú vendégeit, többek között az el nem kötelezett országok mozgalmának csúcstalálkozóját is itt szervezték meg. A pavilonok ekkor kapták a Tito-szalonok elnevezést, amely a mai napig elevenen él a köztudatban. Méregdrága stílbútorokkal rendezték be, a padló nagy részét, mintegy 400 négyzetméternyi felületet, minőséges márványlapokkal kövezték ki, egyéb tartalmakkal is gazdagították. A helyiségek a Tito-korszak után is magas rangú politikusok és neves személyiségek fogadására szolgáltak, de az elmúlt két évtizedben sorsukra hagyták őket, az idő vasfoga pedig megtette a magáét.
Donka Stančić, a városi Műemlékvédő Intézet munkatársa, és a tiszti szalonok újjáélesztésével megbízott városi bizottság tagja lapunknak elmesélte, hogy a mintegy 800 négyzetméteren elterülő szalonok (az egész épület 3000 négyzetméteres) lezüllésében nagy szerepe volt annak a ténynek is, hogy az épület egyik része sziklákra épült, míg a másik, északi részét földes talajon falazták fel, ezért állandó jelleggel süllyed.
A Tito-szalonok felújításának kérdése azért vált aktuálissá éppen most, mert júniusban itt szeretnék megszervezni sorrendben a 16., a délkelet-és közép-európai országok elnökeinek csúcstalálkozóját, amelynek házigazdái Boris Tadić elnök és felesége lesznek. Az elnöki találkozó egy része – nevezetesen a központi vacsora – éppen itt zajlik majd le.
A város által pénzelt rekonstrukció keretében gipszmunkákat végeznek, modern toaletthelyiségeket alakítanak ki, átfestik a falakat és az ajtókat, kicserélik az összes ablakot, beleértve a tetőrészben lévő, boltíves ablakokat is. Mivel azonban a felújításra megszabott idő túl rövidnek bizonyult, a padlót – azt a részt, ahol még nincs márvány – majd máskor rakják ki márványlapokkal, ideiglenesen Belgiumból rendelt minőséges padlószőnyeggel borítják most be. A március derekán kezdődött felújítás után a városnak ismét lesz majd reprezentatív fogadószalonja, ahol magas rangú politikusokat, művészeket, irodalmárokat és egyéb válogatott személyiségeket fogadhatnak itt, de erre érdemes könyvbemutatókat, koncerteket és elit ünnepségeket is szervezhetnek majd. Szóval a szalonok szépségét mindenképp a kiváltságosok élvezhetik a jövőben, nagyobb fogadások alkalmával mintegy 400-an férnek el a termekben.
Az újjáélesztéssel megbízott bizottságban – amelyet a polgármester alapított áprilisban – úgy vélik, hogy a munkálatok a tervezett ütemben folynak, és minden jel arra mutat, hogy a szalonok már egy héttel a nagy esemény – a csúcstalálkozó – előtt elkészülnek.
