Felháborító és szívbe markoló az elpusztult halak tömeges látványa a Palicsi-tóban.
Kimondani, hogy fuldokolnak a halak, nem annyira megrázó, mint látni őket, ahogyan a víz felszínen segélykérően kapkodnak levegő után. Főként akkor megrázó, ha nem tudunk segíteni rajtuk. Az illetékesek pedig már évek óta nem foglalkoznak a tó élővilágával. Sőt, minden alkalommal a halpusztulás, az algák túlszaporodása miatt az időjárást hibáztatják: vagy túl sokáig tart a ború, vagy túl sokáig süt a nap, sok az eső, vagy éppen kevés, de mindig ez okozza ezeket a jelenségeket. Mindig csak az égiek jó szándékáról beszélnek. Vagyis az időjárásra bízták teljes egészében az illetékesek a Palicsi-tó sorsát.
Most is csak arra várnak, hogy fújjon a szél, hogy mozgásba hozza a vizet. Pedig számos lehetőség van arra, hogy mesterségesen hozzák mozgásba azt. Egyik ilyen, kézzel fogható lehetőség az évekkel ezelőtt látványelemként a félszigetnél a tóban elhelyezett szökőkút. Évek óta nem működik. De miért nem javítják meg, ha elromlott? Vagy időnként miért nem kapcsolják be? Szerintem ők maguk sem tudják, inkább azért könyörögnek az égieknek, hogy a hosszú, nagyon magas hőmérséklet miatt ne forduljon fel a tó vize és ne pusztuljon el benne minden élőlény.
Hétfőtől mintegy 3 tonna haltetemet távolítottak el a vízből a Palics–Ludas Közvállalat munkatársai a szabadkai Köztisztasági Vállalat segítségével, de a becslések szerint mintegy 5 tonna hal pusztult el, aminek 80–90 százaléka ezüstkárász volt. Blagoje Lečić, a Palics–Ludas biológusának elmondásai szerint a túlzott melegtől a vízibolhák túlszaporodása, az algák hiánya és a felmelegedett vízben az iszap munkája okozta az oxigénhiányt a vízben, amitől megfulladtak a halak. De megcsillant a remény tegnap: talán gátat vet a néha-néha megjelenő lágy szellő a tömeges halpusztulásnak, illetve az elkövetkező napokra esőt mondanak. De mi lesz, ha nem esik az eső? Ha nem fúj a szél? Tovább nézik majd és szörnyülködnek azon, hogy már megint pusztulnak a halak, ahelyett, hogy nekilátnának, ha nem is a tó iszaptalanításának, de a víz folyamatos mozgatásának.
A legújabb kifogás a szennyvíztisztító megépítése, abban bíznak, hogy a működése mindent megváltoztat. De tudni kell, hogy attól az egészségtelen iszap a tó fenekén marad. Akkor sem lesz több víz a tóban, továbbra is csupán 2 méter mély lesz a legmélyebb része. És mi lesz akkor, ha a nyáron huzamosabb ideig tart majd a forróság? Akkor is csak kiszedik majd a haltetemeket (ha addigra lesz még hal)? És mi lesz a fürdőidénnyel? Már megint nem mer majd senki belemenni a tóba. Hiszen haltetemek között nem kellemes úszkálni. És ebben az évben is csökken azoknak a turistáknak és a helybelieknek száma is, akik szívesen megmártóznának a Palicsi-tó vizében, mint azt 15–20 évvel ezelőtt tették.
Mikor ébrednek már rá az illetékesek, hogy a Palicsi-tó nemcsak környezetvédelmi, vagy egészségügyi szempontból fontos, hanem gazdasági szempontból is?
Olvassa el napi interjúnkat is e témáról.
