Tavaly a meglévő kettő mellé két újabb aszfaltbázist szándékoztak vásárolni Nagybecskereken, az idén viszont már senkinek sem kellenek, pontosabban senki sem akar aszfaltozni. A helyi önkormányzat egyik legnagyobb problémája az, hogy „megszabaduljon” attól az aszfaltkészítőtől, amelynek a vásárlását Goran Knežević akkori polgármester kezdeményesésére a Városi Képviselő-testület 2008 elején megszavazott. Akkor már két ilyen aszfaltbázis létezett a városban, a Vojvodinaput pedig éppen a harmadik megvásárlására készülődött.
A beruházásba előzetes felmérés nélkül fogtak, a megindokolás pedig arra alapult, hogy a városnak szüksége van az utcák, járdák aszfaltozására, amiért addig borsos árat fizettek a kivitelezőknek. Mivel a Putevi kommunális közvállalat abban az időben a tönk szélére jutott, ezért azt tervezték, hogy az aszfaltbázis a Városi Vízművekhez tartozik majd. Az újvidéki PTUP Graditelj vállalattal 2008 nyarán szerződést is kötöttek az aszfaltbázis megvételéről, amihez egy svájci banktól 2,287 millió svájci frankot terveztek felvenni. Aztán letartóztatták a város polgármesterét, majd megérkezett a gazdasági válság, amelytől aztán elment a kedv az aszfaltozástól.
A polgármester elleni vizsgálat felölelte az aszfaltbázist is, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy az árát 56 millió dinárral „felfújták”. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szerződés nem lett megvalósítva, így a polgármester esetleges felelősségét sem firtatják tovább. De ugyanakkor megmaradt a helyi önkormányzat kötelezettsége az újvidéki Graditelj és a bank iránt, közben beszűkültek az építkezési lehetőségek, és az új önkormányzati vezetés most nem tudja, hogy mit kezdjen az aszfaltkészítővel. Megpróbálták átruházni a Vojvodinaputnak, de az már megkezdte a saját aszfaltbázisának a felszerelését. Dr. Mileta Mihajlov, Nagybecskerek új polgármestere egyik első nyilatkozatában megerősítette, hogy az aszfaltbázis az egyik időszerű problémája az önkormányzatnak. Miután a Vojvodinaputtal nem sikerült megegyezniük, most megpróbálják felbontani a szerződést az újvidéki vállalattal. Még az elől sem zárkóznak el, hogy esetleg kártérítést fizetnek, mert az is kisebb lesz annál a kárnál, mint amelyik a beruházás megvalósítása esetén éri őket.
Miközben a város megpróbál megszabadulni az aszfaltbázistól, addig Nagybecskerek útjain egyre több a kátyú, egyes hidak járdái pedig már a közlekedők testi épségét is veszélyeztetik.
