Jó szándéktól (is) függ

Környezetvédelmi tekintetben Szabadkának két súlyos gondja van , az egyik a szemét begyűjtése és elhelyezése, a másik pedig a Szabadka környéki tavak állapota, emelte ki a napokban Maglai Jenő, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke Palicson, a környezetvédelmi világnap alkalmából megtartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, emellett az energia takarékosságával is gondok lesznek, valamint rámutatott, hogy a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket nem használjuk ki kellőképpen. Egyre kevesebb a madár a Ludasi-tavon (Molnár Edvárd felvétele)

Maglai Jenő elmondta, hogy bár a szabadkai új szennyvíztisztító ünnepélyes működésbe helyezését június 5-ére jelentették be, a szennyvíztisztító már május 25-én elkezdett dolgozni. Persze próbaműködés ez, hogy a felmerülő problémákat a munkálatok kivitelezője még időben el tudja hárítani. Eddig a vízvonal működött, de már az iszapot gondozó vonal is működik. A képviselő-testület elnöke elmondta, hogy mivel az új tisztító kapacitása elegendő, a régi szennyvíztisztítót nem használják. Csupán egyes részei voltak bekapcsolva az új rendszerbe, addig, amíg az új rendszerben helyettesítésre volt szükség.

Grgo Kujundžić, a palicsi helyi közösség tanácsának elnöke kiemelte, Palics szennyvízhálózatának kiépítésére lenne szükség. Rámutatott, a település csupán kis részén van a hálózat kiépítve, ám az új szennyvíztisztító reményt ad, hogy bővítsék a szennyvízelvezető-hálózatot, és rákapcsolódhassanak a városi szennyvíztisztítóra, így Palics szennyvize nem a Ludasi-tóba ömlene, tisztítás nélkül.

Mint megtudtuk, Palicson már egy ideje folyik a szelektív hulladékgyűjtés. Két helyen találnak a polgárok konténereket a papírnak és a PET-palackoknak.

Kikity Andrea, a szabadkai Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatónője rámutatott, hogy a felmérések szerint egy ember egy nap egy kilogramm szemetet termel. Ami jelentős problémát okoz, hiszen Szabadkán nincs olyan szeméttelep, amely szigetelve lenne, hogy a felgyülemlő hulladékból felszabaduló mérgek ne szivárogjanak a talajvízbe. Ugyanakkor a városi szeméttelep közel van a lakott területhez, és ami tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ez a szeméttelep még csupán 2-3 évig képes befogadni a hulladékot. Gondot okoz a város számára az is, hogy nincs minden háztartás számára a hulladék elszállítása megszervezve. Szabadkán és környékén mintegy 60 nagyobb illegális hulladéklerakat van. És nincs újrahasznosítási központ sem.

Kiemelte: az újrahasznosítás, amellett, hogy csökkenti a szemét mennyiségét, energiát takarít meg, illetve csökkenti egyes árucikkek árát is. A szabadkai Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. eddig lehetővé tette a polgárok számára a hulladék szétválogatását. Az év végéig a zöld szigetek számát tovább szeretnék bővíteni.

Huzsvár József, a Bioremedia Kft. (a gödöllői Iszapfaló Kft. leányvállalata) ügyvezető igazgatója a Palicsi-tó állapotának javítási lehetőségeiről számolt be. Elmondta, hogy mire a város vezetősége az elkövetkező 2-3 évben kidolgozza az iszaptalanításhoz szükséges tervdokumentációkat, a tó meghal. A munkálatok pedig további 4-5 évet vesznek majd igénybe, úgy, hogy az iszap kiszárítása kellemetlen szagokkal és látvánnyal jár majd. A Bioremedia Kft. egy biológiai lehetőséget kínál, amely a 15 évvel ezelőtti állapotok visszaállításához tudná segíteni a tavat. Mikroorganizmusokkal dolgoznak, amelyek anélkül, hogy leengednék a tó vizét, megennék a lebegő iszapot, amely jelenleg a legnagyobb gondot okozza a Palicsi-tóban. Huzsvár József kiemelte, a beavatkozás három évig tartana, de már az első évben láthatóak lennének az eredmények. Ám ez nem jelentene tartós megoldást, hiszen véleménye szerint a tó későbbi karbantartására is figyelmet kellene fordítani, hogy a kialakított egyensúly fenntartható legyen.

Hulló István biológus a Ludasi-tó állapotáról számolt be. Rámutatott, állami szinten kellene megoldást találni a problémákra, hiszen – mint azt kiemelte – annak ellenére, hogy a Ludasi-tó a legmagasabb környezetvédelmi fokozat alatt van, egyenesen kapja a Palicsi-tóból a vegyileg is szennyezett vizet. Így számos probléma merül fel, egyik közülük az, hogy egyre kevesebb a madár a tavon.

Mirko Šinković, a Palicsi Állatkert igazgatója rámutatott, az állatkert az egyetlen vállalat, amely az állam jóváhagyásával foglalkozik a védett élőlények gondozásával. Menhelyükön mintegy 200 állat megfordult, amelyek háromnegyedét visszaengedték a természetbe. Több tíz olyan növényfajuk van, amely a környékben nem fordul elő, illetve egyáltalán nincs máshol. Kiemelte, a mocsári madarak, amelyek már a Ludasi-tavon sem fordulnak elő, nagy számban élnek náluk. Kiemelte, hogy gyakran a környezetvédelem nem pénztől függ, csupán jó szándékra van szükség.