„Tiszta” helységnévtáblával várták a vendégeket
Búcsú volt tegnap a bánáti Tamásfalván, de belerontott a tény, hogy valaki(k) előtte lefestette/lefestették a helységnévtábla magyar feliratát. A helybeliek egy csoportja vasárnap reggel letakarította a táblát, hogy ne rontsa a hazalátogatók hangulatát.
Szarka Zoltántól, a VMSZ helyi szervezetének elnökétől megtudtuk, hogy 2004 óta a napokban kihelyezett helységnévtáblára írták ki először a település hagyományos nevét, elsősorban annak köszönhetően, hogy a magyar párt kellő támogatást kapott a legutóbbi tanácsválasztáson. A többi intézményen (iskola, könyvtár, helyi közösség) továbbra is a Hetin illetve a Hetény megnevezés szerepel. Hetény egy korábbi, a mostani falutól két kilométerre fekvő, időközben kihalt település volt.
A jelenlegi település Tamásfalvaként volt bejelölve már az 1910-es térképen is. A falu mai területét 1780-ban Komári Bedekovics Tamás udvari tanácsos vette meg, aki Debrecenből és Szegedről hozott telepeseket, akik dohányt és vöröshagymát termesztettek. Új falut alapítottak, melyet uraságukról Tamásfalvának nevezték el. A 19. század végén a két falunak 1500 lakosa (62 százalék magyar és 38 százalék német nemzetiségű) volt. Hetényben az utolsó házat 1962-ben bontották le, az emberek Tamásfalvára költöztek, amely 1923-ban felveszi a Hetin nevet. A második világháború után a németek helyére 108 boszniai családot telepítettek. A legújabb háborúk idején 250 menekült érkezett a faluba, akiknek a fele maradt itt. A lakosság száma nyolcszáz alatt van, ebből 460-an magyarok. Az elmúlt évtizedek alatt nemzeti indíttatású konfliktus nem volt a faluban.
A román határ közelsége miatt Tamásfalva nem régóta az Európához legközelebb fekvő bánáti falu, de határátkelő és ipari létesítmény nélkül ez semmit sem ér. A fiatalok elköltöznek, a falu elöregszik, az ingatlan pedig elveszítette értékét. Alig pár száz méterre Romániától fürdőszobás ház 3000-4000 euróért, régebbi, kevésbé komfortos ház pedig már ezer euróért is vásárolható.
