Mint az már megszokottá vált, a nagybecskereki városi képviselő-testület tegnapi ülésén újra a legkevesebb szó a napirenden szereplő témákról esett, a felszólalások többsége pedig politikai indíttatású volt. Az ellenzékben levő radikálisok ezúttal – nyilván a belgrádi községekben elszenvedett választási kudarcuk tükrében – a szokásosnál is agilisabbak voltak.
A legtöbb vitát a tavalyi és az idei év első háromhavi költségvetési jelentései váltották ki. Ez érthető, hiszen a gazdasági válság egyre inkább érezteti a hatását a Béga menti városban is. Míg a tavalyi költségvetést még „fejlesztésinek” nevezték, addig az idei már a puszta túlélésről szól. Nagybecskerek nemrég városi státust kapott, de az semmit nem változtatott anyagi helyzetén – továbbra is annyi pénzt kap, mint amikor még község volt. A legnagyobb gond mégis az, hogy minden felől csökkennek a bevételek. Míg a köztársaságtól kapott első háromhavi összeg tavaly az összbevétel 35,5 százaléka volt, addig ez most alig 17,2 százalék. Még nagyobb a visszaesés a tartományi juttatásoknál, amelyek 33 százalékról 5,6 százalékra estek vissza. De csökkentek a helyi bevételek is. Az év első hónapjában a tervezett 25 százalékos évi bevételnek alig a 13 százaléka valósult meg, vagyis csaknem 50 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időben. Ennek egyik közvetlen következménye pedig az, hogy csökkentek a szociális célú kiadások, egyes helyi közösségek pedig működésképtelenné váltak. Az ellenzék szerint az önkormányzat csődközelbe került, mert a megcsappant bevételeket tovább terheli az is, hogy a közvállalatokban indokolatlanul megnövelték a foglalkoztatottak számát. Számításaik szerint a város közvállalatainak a tartozása jelenleg eléri az 1,2 milliárd dinárt, ami az év végéig kétmilliárdra emelkedhet. Ezért azt javasolják, hogy sürgősen „fésüljék” át azok munkáját és hozzanak megszorító intézkedéseket. Az ellenzék jóslata szerint az 5,1 milliárd dinárosra tervezett évi költségvetésből legfeljebb hárommilliárd lesz megvalósítva. Nyilván a költségvetési hiány miatt fogadták el tegnap a városi közigazgatás karcsúsításáról szóló határozatot.
A tegnapi ülésen a vártnál is nagyobb vitát váltott ki az a határozat-javaslat, amely szerint Nagybecskereken ezentúl olyan személyiségről is lehessen majd utcát vagy teret elnevezni, aki legalább öt évvel korábban hunyt el. Ez a határidő eddig tíz év volt. Az ellenzék szerint ezzel a hatalmi koalíció készíti a talajt arra, hogy utcát nevezzenek el dr. Zoran Đinđićről, akiről a radikálisok számos sértő megjegyzést tettek. Szerintük hamarosan lesz Nagybecskereken Tito, de Ratko Mladić és Slobodan Milošević nevét viselő utca is.
Az ülést 16 óra előtt félbeszakították, a folytatását pedig keddre jelentették be.
