Megváltozott időjárásunk, és ez érzékenyen érinti a főként mezőgazdasággal foglalkozó Vajdaságot. Az egész ország területén megszervezik a jégvédelmet. Az ellátottság nem zavartalan, és a juttatások is késnek.
Milan Radak, a szabadkai önkormányzat mezőgazdasági szolgálatának szakembere elmondta, Szabadka város területén 23 jégvédelmi állomás van, amelyek közül 21 működik. Egy újabb állomás felállítását tervezik. Ez egyike azon ritka önkormányzatoknak, amely külön eszközöket különít el az állomásokon dolgozók számára.
– A jégvédelmi állomások állami hatáskörbe tartoznak, így az állam 8000 dinárt különít el állomásonként havonta. A szabadkai önkormányzat minden évben további pénzt fordít erre a célra. Vagyis az adók és a járulékok levonása után további 100 euró érték jut állomásonként azoknak a személyeknek, akik ott dolgoznak. Ez egyfajta motivációs hozzájárulás a szabadkai önkormányzat részéről, hogy azok, akik a jégvédelemmel vannak megbízva, ne veszítsék el a kedvüket. Ugyanis tudni kell, hogy az állami kifizetések egy-két-három hónapot késnek – hallottuk Milan Radaktól, majd hozzátette: – Nem különít el minden város, illetve község külön pénzeket a jégvédelemre, Szabadka egyike azoknak, amely ezt megteszi. Mégis arra kellene rászoktatni a termelőket, hogy kössenek biztosítást a szántóföldekre, illetve gyümölcsösökre, hiszen a jégeső nem tartozik az elemi csapások közé, mint amilyen a szárazság vagy az árvíz – mondta. Kiemelte, hogy Nyugaton a biztosítóintézetek foglalkoznak a jégvédelmi állomások ellenőrzésével. Hiszen miután a polgárok biztosították a termőföldeket, a biztosítótársaságoknak a célja, hogy minél kisebb legyen a kár. Rámutatott, Szerbiában a biztosítótársaságok és a hidrometeorológiai intézet két külön intézmény. Törvénymódosításra várnak, amely ezt a két szervet összekapcsolja, vagyis a biztosítótársaságok viselnének gondot a rakétákról, az alkalmazottakról, és a polgároknak is így jobb lenne.
– Két-három évvel ezelőtt érvényben volt egy határozat, miszerint ha a termelő biztosítást köt a termőterületekre, év végén a kifizetett összeg 30 százalékát az állam visszafizeti neki. Ez a határozat ebben az évben nem érvényes, így attól tartok, hogy a termelők nagyon kis hányada köt majd biztosítást. Úgy gondolják, lesz, ahogy lesz, hiszen alig tudták a vetést pénzelni – mutatott rá a szakember.
– Minden állomásunkon két személy dolgozik, akik a bajsai radarközponttal vannak folyamatosan kapcsolatban. De a Vajdaság területén ilyen központ van még a Tarcal-hegyen és Nagybecskerek környékén. Vagyis ez a három központ fedi le egész Vajdaság területét – hallottuk Milan Radaktól, majd hozzátette: – A 23 jégvédelmi állomás, véleményem szerint, elegendő. Két állomás nem működik, egy Nagyfényen, és azt hiszem, Csantavéren sem. Illetve Kisboszniában kérték, hogy működtessünk egyet, ám ehhez nem találtunk még embert. Az állomásokat bizonyos logika szerint helyezték el, így amennyiben egy nem működik, hézag keletkezik, vagyis nem tudjuk mindenhol meggátolni a jégesőt – mondta. Megtudtuk, hogy a mezőőrséget szeretnék megbízni az állomások őrzésével, hiszen például Nagyfényen több alkalommal is megrongálták az állomást.
– A napokban beszéltem a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet vezetőjével, Željko Raičevićtyel, miután a napokban tárgyaltak a magyarországi hidrometeorológiai állomással. A magyarországi intézet az szeretné, ha a határ mentén mi végeznénk a jégvédelmet, ugyanis Magyarország egy másik rendszerre tér át, ám az még nem működik. Megszüntették a rakétás módszert, ugyanis az Európai Unióban úgy tartják, hogy a rakétás módszer elavult. De még ha elavult is, nagyobb eredményeket érünk el ezzel, mintha nem tennénk semmit – hangsúlyozta a Radak, majd folytatta: – Kérik, hogy lőjünk át a határ felett, ám ezt nem tehetjük meg, hiszen az mégis csak egy másik ország – mondta.
A napokban tárgyalnak a magyarországi és a helyi, valamint a köztársasági szervek képviselői, hogy megvitassák, hogyan lehet a határ mentén megszervezni a jégvédelmet. Hiszen itt főként gyümölcsösök találhatók, és sajnos itt vannak legnagyobb károk.
– Kis és nagy lőtávolságú rakétákat használunk. A kicsik 6200 méterre, míg a nagyobb rakéták 8000 méternél magasabbra repülnek. Amikor a felhőben felrobbannak, akkor az ezüst ionok szétszóródnak. A nagyobb jégdarabokból kisebbek lesznek, amelyek a levegőben, miközben zuhannak, elolvadnak. Ezeket a rakéták az állami szervek szerzik be, illetve látják el az állomásainkat. Pontosan nem tudnám megmondani, hogy jelen pillanatban hány rakétával rendelkeznek a szabadkai állomások. Tavaly gondok voltak az ellátottsággal, mert az illetékesek nem utalták át a pénzt azoknak a gyáraknak, amelyek a rakétákat gyártják, de idén nincs így, vagyis most van elegendő rakétánk – tudtuk meg a mezőgazdasági szolgálat szakmunkatársától, majd hozzátette: – Azok beszerzése a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet feladata. A szabadkai önkormányzat erre nem különített el összegeket. Mivel köztársasági költségvetésből pénzelik, úgy gondolom, nekünk nem kell. Ez az ő kötelességük – mondta.
