A nagybecskereki polgárnak, aki munka nélkül marad, de van négyajtós személygépkocsija és hozzá jogosítványa is, annak még nincs veszélyben az egzisztenciája: elmegy taxisnak. Nem is csoda, hogy a 80 ezer lakosú Béga menti városban már több mint félezer hivatásos taxis van. De rajtuk kívül nyilván még pár százan teszik ezt engedély nélkül.
A nagy konkurenciának köszönve pedig a fuvarozás ára alacsonyabb (egy út alig haladja meg a száz dinárt) mint más városokban. A taxisok persze már nem annyira elégedettek, hiszen sokan vannak, közben az engedély nélkül dolgozók sokszor elhappolják előlük az utasokat.
Az előállt helyzet miatt a bejegyzett taxisok képviselői a minap Aleksandar Martonnál, a városi képviselő-testület elnökénél jártak, aki megígérte nekik, hogy kezdeményezni fogja az utasszállításra vonatkozó önkormányzati rendelet módosítását. Szerinte Nagybecskereknek is át kell vennie a más, hasonló nagyságú városok, de Belgrád és Újvidék jó tapasztalatait ezen a téren. Azt is elmondta, hogy az illetékes városi közlekedési felügyelőségnek hatékonyabban kellene végeznie a feladatát. Mint kihangsúlyozta, a taxisok munkáját az illegálisan fuvarozók magasabb büntetésével kell védeni. Az ide vágó önkormányzati rendeletet azonban előbb meg kell hozni, de alkalmazása előtt azt jóvá kell hagynia a városi képviselő-testületnek is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új rendelet alkalmazása csak néhány hónapon belül lehetséges.
A nagybecskereki taxisoknak tizen-egynéhány bejegyzett egyesülete van, de vannak olyanok is, akik önállóan végzik tevékenységüket. A nagy konkurencia miatt kénytelenek a reális áron alul dolgozni. Ezt mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy sok szülő taxival viteti gyerekét minden nap az iskolába. A taxisok szerint azonban az is gondot okoz, hogy milyen mércék alapján lehet valaki taxis. Az erről szóló végzés megkapásához ugyanis az illetőnek nem kell hivatásos gépjárművezetői engedély, hanem elég, ha van jogosítványa, meg egy négyajtós személygépkocsija. Korábban viszont az lehetett taxisofőr, aki legalább negyedik fokozatú közlekedési végzettséggel rendelkezett, vagy pedig hivatásos gépjárművezető volt. Arról nem is beszélve, hogy járműveiket a közlekedési felügyelőség szigorúan ellenőrizte.
A nagyszámú taxis és az alacsony árjegyzék miatt időnként igencsak kiéleződik a viszony a fuvarozók között. Nem ritka a taxisok által okozott balesetek száma sem. Úgy tűnik, hogy az utasszállítással való foglalkozás egyfajta szociális jelenség lett, mivel elsősorban azok mennek taxisnak, akik előzőleg munka nélkül maradtak, vagy pedig korábbi munkahelyükről kézhez kapták a végkielégítést.
